Amint tegnap írtam, Szentendrén jártunk, és ebédidő lévén, úgy gondoltuk teszünk pár finom falatot a szánkba étek gyanánt. Márk két helyet ismert, az egyik kicsit kintebb a turistacsapda központtól (amit amúgy ocsmány módon felbontottak, ergo tiszta kosz, por, és lezárás az egész, így majd lehet sírni, hogy ejj, csökken az idegenforgalom); de odaérve láttuk, hogy ez még nincs nyitva (fél tizenkettőt írtunk, szombaton). Rendben, menjünk egy kört, az nyilvánvaló, hogy az olyan lehúzásokba, ahol ezer fölött van egy gulyás, esély nélkül, sem a helyi "autentikus" görög vendéglők és egyéb éttermek, ahol már délben a részeg német turisták Zorbát táncolnak, így maradt a Dixie Csirke. Azaz csak maradt volna, mert benézve láttuk, hogy konkrétan semmi sincs a zárt ajtók mögött, mindent széthordtak, fantasztikus. Így történt meg az, hogy inkább a Kaiser's-t választottuk, ahol a legnagyobb gond csak annyi volt, hogy a sör nem volt behűtve.

A másik negatív élmény öt perccel ezelőtt ért. Lefelé gurulva a Mártonhegyi utcán, láttam egy pofás kisvendéglőt, Szent Márton néven. Rákeresek neten, erre a fentebbi képet dobja ki a honlap. Ezek után gratulálok mindenkinek, akit érint, de nem fogok elmenni habira, egy olyan vendéglőbe, ahol 2011-ben ilyet engednek meg maguknak. Minek a honlap? A webmester egy étlapot ideiglenesen nem tud feldobni? Hihetetlen. A panaszkodás persze folyamatos, hogy nincs elég vendég, de így, csodálkozunk bármin is?


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr122976902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása