Update 11.03

Gondoltam írok kissé, mert a fene se tudja, mikor gőzöl be megint a gépezet, aztán pusztul el a világ. Első körben az van, hogy május elsejével legkésőbb költöznöm kell, és egyelőre még iszonyat káosz van mindennel kapcsolatban. Vannak tippek, de konkrétum semmi, az idő pedig csak múlik. Ez persze annak köszönhető, hogy egyáltalán nem voltam felkészülve arra, hogy el kell hagynom a komplexumot, dehát ilyen az élet, a másfél éves periódust keményen tartjuk. Ez a stressz egy.

Az iskolával kapcsolatban is mostanra eresztett le végleg a lendület, ami pedig lássuk be, az egyik legrosszabb időpont, tekintve, hogy elvileg ez az utolsó előtti félév. A szakdolgozattal még mindig sehogy sem állok, a nyelvvizsga is ott lóg, tudat alatt pedig elég rohadt dolgok ezek.

Az ING is kibaszott velem, van a nyakamban egy jó hosszú futamidejű életbiztosításos szar, amiből már kiderült, hogy kimászni teljesen nem tudok, szóval a jövő hónapban lejár a két év, és akkor majd azzal a lendülettel bemászom a Dózsára, és megnézzük mit lehet kiszedni belőle. Ja és ma a folyószámlahitelem is csökkent, úgy néz ki Csányi úr megszimatolta, hogy bankot akarok váltani.

Mindezekkel egyetemben úgy néz ki, hogy az jelenti a legnagyobb boldogságot jelen pillanatban, hogy szanaszét zabálom magamat, mindenféle jó kis helyen, ami alapvetően nem rossz dolog, ha 1) az embernek van pénze 2) mozog mindemellé, és nem hízik, mint a vízidisznó.

Természetesen ez a tetves sport sem megy, mert a fentebbiek meg visszafordítanak egy rohadt végtelen hurokba, amiből aztán faszán nehéz kitörni, főleg ha körülöttem a töketlenség halmait látom, mintha azon menne a verseny, ki tud később önállósodni. És mielőtt félreértenénk egymást: nem azzal van bajom, hogy adott esetben másnak van, nekem meg nincs, mert ilyen az élet, csak ezzel nem tudok mit kezdeni, és főként nem tapasztalatot meríteni belőle. Más kérdés, hogy én így is lehet, hogy teljesebb életet élek, mert élvezem, még ha tizenkilencre lapot is húzok, mint más, aki folyton csak sír mindenen.

Szóval. Egyelőre lavírozás van, de bízom benne, hogy valami most már lesz, mert ez kezd az agyamra menni. Szerencsére még csak oda.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.