Tacos Locos teszt

2011.01.27. 10:35

Ezek a kuponos “vásárolj féláron” mókák arra tökéletesek, hogy agyament módon a hétvégén olyan szinten hülyére zabáljuk magunkat, amilyenre pont nem kéne, de mit tegyünk, esendő az ember. Ezúttal a körúti Tacos Locos esett be, melyet már évek óta tudtam, hogy ott van, mégsem jutottam el odáig még, hogy fogyasszak valamit, valószínűleg pont az árai miatt. Most azonban eljött az idő.



Belépve kétfelé tudunk menni, jobbra egy önkiszolgáló rendszerű dolog fut, balra pedig a kiszolgálásos móka. Gondoltam urak vagyunk, ha már ennyit otthagyunk, akkor naná, hogy szépen hozzák is ki a kaját, szóval helyet foglaltunk, vasárnap délidőben. Közepesen sokan voltak, amikor beértünk akadtak üres asztalok, de egy órával utána már kábé mindenhol ültek. Kezdésnek kikértünk egy-egy liter tamarind és hibiszkusz szörpöt. Már itt elkezdődtek a meglepetések, hiszen korábban egyiket sem ittam. A hibiszkusznak kicsit édeskés-savanykás íze volt, de a tamarind... minden korty után filóztam, hogy ez vajon mihez hasonlít, de még így sem jutottam megoldásra, kicsit zöldséges beütése volt, de mégsem, és a végén gyümölcs lecsengése volt - ki kell próbálni.



Az előétel grillezett kaktusz volt, rajta sajttal és pico de galloval, ami gyakorlatilag egy hagymás-paradicsomos saláta jellegű valami. A kaktusznak az íze nagyon érdekes volt, ezt szintén Jamienél láttam először, hogy Mexikó felé simán megeszik, a pincér a zöld paradicsom és az uborka közé tette... hát valami hasonlót tudok én is elmondani. Nagyon egyedi hatása volt, mind ízben, mind külsőleg, teljesen látszott rajta, hogy valóban kaktuszlevél (ez nekem tök új volt, ilyet még nem is láttam a tányéromon).



A főfogás fajitas tál volt, csirkével és marhával. Ennek egyik részeként érkezett egy tányér mexikói rizzsel, babpürével, a fent említett pico de galloval, red salsaval, és guacamoléval. Ebből az első gyakorlatilag egy zöldborsós, kicsit fűszeres rizs volt, a babpüré darálva és sütve volt, a paradicsomos témáról már írtam, a salsa egy csípős szósz, míg az utolsó tétel pedig közepesen darabos avokádókrémet takart. Ehhez jött a lényeg, azaz egy vasserpenyőben eszméletlen mennyiségű kaliforniai paprika, lilahagyma, és sült hús. Így másodiknak az adag tényleg hatalmas volt, alig bírtuk megenni. Ízügyileg minden tökéletes volt, a paprika-hagyma-hús hármas nagyon jól passzolt. Majd elfelejtettem, járt még hozzá kukoricából készült tortilla is, aminek az illata egészen fantasztikus volt, boltban ilyet nem kapni, az is biztos.



Desszertként citromos pitét kértem, ami gyönyörűen nézett ki, és ízben is hasonló volt, a végére jól is esett a citrusos, frissítő fogás. Amiről még említést kell tenni, az a szervíz, mely nagyon rendben volt, figyelmes, érdeklődő a fogások közt, jól kommunikáló, csak dícsérni tudom. A mellékhelység is kiválóan karban volt tartva, automata lámpák, minden ami csak kell. Összesen, kupon nélkül kicsivel 10000 felett fizettünk volna, ami ha éttermi ebédként tekintünk rá, elmegy, viszont ha gyorsétteremként, akkor elég sok. Egy biztos, az ízekkel, a mexikói hangulattal, és a hellyel meg voltunk elégedve.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr252607908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása