Okosságok általában

A következőkben két olyan fogalomról írnék pár sort, amit egy-egy sorozatban hallottam, az előbbit a legújabb Two and a Half Menben játszotta el Alan, az utóbbi pedig az újonnan indult, amúgy kiváló Shawn Ryan jegyezte The Chicago Code-ban volt fellelhető (és igen, tudom, hogy lógok még egy kis leírással hasonló alapokon a Posse Comitus Act-ről, ami na melyik sorozatban volt vajon...?).

Ponzi-scheme

A Ponzi séma megértéséhez képzeljük magunkat egy csaló helyébe, aki példának okáért kitalálja, hogy az üzletét némi hirdetés ráfordításával fogja felfuttatni, de ehhez egy kis pénzre van szüksége. Elkezdi pumpolni a bátyját, az anyját, majd az utóbbitól kapott több pénzből visszafizeti az előbbinek adott kevesebbet. Ennek persze szemtanúi is vannak, és mások is be akarnak szállni, nevezetesen a házvezetőnő, és az exfeleség férje is. A tőlük kapott pénzből visszafizetést indítványozna, de a jóhiszemű befektetők látva, hogy dübörög a biznisz, nem kérik vissza a pénzt, hanem inkább adnak még többet, amit viszont csalónk vidáman elkölt előbb-utóbb a saját szórakozására (vagy pedig, valószínűbb esetben lelép az egésszel, és bottal üthetjük a nyomát).

A modell szemmel láthatóan bukásra van ítélve, pont a fentebbi végtelen hurokba való bekerülés miatt, és általában az ezzel próbálkozók le is buknak, lévén nincs valódi üzlet a háttérben, és ez előbb-utóbb valakinek gyanússá válik; innen pedig ha nem sikerül időben megpattani, boritékolható a bukta. A módszer névadója Charles Ponzi, aki nem az első volt, aki ezt alkalmazta, de neki sikerült először akkorában megcsinálnia, hogy egész Egyesült Államok szerte híressé (vagy inkább hírhedtté) vált a neve.

Dying declaration

Sokszor láthattuk a filmekben, hogy ha valaki már haldoklik, akkor utolsó szavaiként megnevezi a bűnöst, gyilkost, és ezzel segíti elő a nyomozást. Nos, ez nem csak valami filmes kreálmány, a gyakorlatban is működik a dolog az USA-ban. Ha egy (az adott pillanatban minden bizonnyal leendő halálának tudatában lévő) haldokló így nevez meg valakit, az törvényesen felhozható a tárgyaláson, mint bizonyíték, még akkor is, ha más körülmények között egyáltalán nem lenne megbízható az információ, éppen szóbeli jellege miatt. Ellenben, ha felmerül bármi kétség afelől, hogy aki a vallomást hozta, minimálisan is a tudatában volt annak, hogy lehet, hogy nem fog meghalni, a bizonyték mit sem ér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.