Slumdog Millionaire ajánló
2009.02.06. 10:30
Danny Boyle. Kinek mi jut eszébe? Trainspotting, 28 days later, Sunshine. Mind a három helyes megoldás, de mostantól még egy olyan alkotás bekerült a neve mellé, amivel kapcsolatban a jelzőket szintén csak felsőfokúan tudjuk megnevezni. A Slumdog Millionaire egy mese felnőtteknek, mely bizonyíték arra, hogy vannak még olyan dolgok, melyeknek egyszerűen csak így kell lenniük.
A történet három részből áll össze, különböző idősíkokkal, melyek azonban még sincsenek egymástól olyan távol, mint pl. a The Fountainben. Ezt a filmet hozom fel példaként, és azt hiszem nem véletlen, hiszen abban is központi helyen áll egy férfi és egy nő mindenen keresztülható szerelme. Most ne ijedjen meg senki, hiszen az a film is 2007 egyik legjobbja volt, és erős a gyanúm, hogy az idei top 5-ben is benne lesz ez az alkotás. És nem nyáladzás, távolról sem.
Jamal (Dev Patel) a Legyen ön is milliomosban játszik, és egyre inkább halad előre. Ez felkelti a rendőrség figyelmét is, mivel csalót sejtenek a fiatalemberben. Elviszik, és kemény vallatásnak vetik alá a fiút, és eközben a visszaemlékezéseken keresztül derül ki az igazság, mi is a nagy siker titka.
Leírva elismerem nem hangzik túl izgalmasan, én is idáig halogattam a megnézését, de most már nagyon bánom. Ha emlékszünk a Forrás után ránk tört katartikus-depressziós hangulatra, akkor az érzelmi állapotot tekintve közeledünk ehhez a filmhez is. Itt viszont nem utána csap le ránk az érzés, hanem mondjuk egy fél nappal később fogjuk azt mondani, hogy a fene vigye el, ez odabaszott.
Jamal egy utolsó senki teatöltögető chaiwalla. Most mégis ott van a hihetetlen sok pénz kapujában, de mint megtudjuk, azért nő is van a dologban, mégpedig a csodaszép Latika (Freida Pinto) személyében. Rajtuk, és Jamal öccsén keresztül rajzolódik ki a történet, amely egyszerre megható, szívbe markoló, és felemelő.
A Slumdog egy mese, de nem a Neil Gaiman-féle fantasy-fajtából (őt is nagyon kedvelem, csak most nem ez a kategória). Körülbelül visszavezethető a legkisebb királyfi mindent visz kategóriára, azzal a különbséggel, hogy előtte még olyan mélyen jár, ahová sokan életükben el sem jutnak. Mégis, határtalan optimizmusával (vagy nem is tudom, minek nevezzem... jóságával?) valahogy mindenen túljut, és SPOILER!!! a végén a hőn áhított leányt is megszerzi. Nincs semmi titok ebben, ez egy igazán szép film, és még szebbé teszi, hogy az egész Indiában játszódik.
Bizony, Bollywood itt van, és bevallom, én is szégyenletesen keveset tudok az ottani filmekről. Azonban ez a rendezés mindenképp egy olyan lökést, vagy elismerést jelent, ami remélhetőleg további ilyen művek bejövetelét fogja jelenteni. Minden bizonnyal a színtérre jellemző szokások előtti főhajtás a vége alatti tánc is, amit sajnálatos módon sokan nem értenek, hogy mit keres ott, pedig a maga nemében teljesen hihetetlenül átjön, még az európai nézők számára is.
Nem maradhat ki az OST sem, hiszen míg fentebb a Fountainnél Clint Mansell olyat alkotott ismét, hogy a gatyánkba szartunk a gyönyörtől, itt A.R. Rahman rakott össze egy olyan korongot, ami azóta is folyamatosan szól nálam. Már a filmben is feltűnt, hogy mennyire szervesen illeszkednek a zenék (szintén gyönyörűek), de igazából itt is utána elevenedtek fel azok a zseniális részek, amelyhez csatlakoztak a trackek. Na és amikor még M.I.A. is bejön a képbe a Paper Planes-szel... na onnantól azt hiszem nincs apelláta. Abszolút feelgood zene ez (még ha a filmre ezt nem is mondanám), csak hát milyen feelgod az, ami közben SPOILER!!! megárvult, elrabolt, majd megszökött indiai kisgyerekek lopnak maguknak betevő élelmet egy vonaton csövezve?? És bassza meg, működik, és ez a rész is mosollyal a szánkon maradt meg. Beszarás.
Február 19-én jön a film itthonra, és már most, mindenkinek kötelezővé teszem a megnézését. Ezt látni kell, mert különben hiába nézel bármit, cseszheted. Ez az igazi filmművészet, amin még a megnézése után három nappal is jár az agyam. Öt csillag.
P.s.: Ezek után, csak a zene és a feszültség miatt, hányan fogunk LÖIM-t nézni?
Szerző: Jancsa Jani
Szólj hozzá!
Címkék: india, slumdog millionaire kritika, ajánló, a.r.rahman, bollywood, danny boyle, dev patel, jamal, latika, slumdog millionaire,
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.