Kilencedik Főzőiskolánk majdhogynem az alkoholizmus áldozatává vált - de olyannyira durván, hogy azt már mi sem akartuk elhinni. Nagyszerű étellel készültünk, minden adott is volt a sikerhez, és mégis - már-már azt kell hinnem, hogy kezdünk átmenni egy olcsó piálós klub szintjére. Ezt nem engedhetjük meg! kiáltott a bölcs, és azért, hogy becsületünkön folt ne essen, megszületett a kaja, mely hagymás hús néven kerül be a Főzőiskolák történelmébe. 

Azért amikor Gergő este tízkor elkeseredésében bedobta (az amúgy igen geci) kérdést, hogy nem-e megyünk le egy gyrosért... nos, ekkor kaptunk észbe, hogy mivégre is vagyunk ott. Kezdésképp megpucoljuk a hagymát, felkarikázzuk (fél kiló). Egy serpenyőben vajat (20 dkg) és egy kis olajat megmelegítünk, beledobjuk a hagymát, sózzuk-borsozzuk, és szépen megpuhítjuk (nem elégetjük, mérsékelt láng!). 

Szükség lesz két három szelet száraz kenyérre (ha nincs, mint esetünkben, akkor sütőbe bedobjuk picit, de egy szimpla kenyérpirító is megteszi), ezt felkockázzuk, és a maradék (merthogy hagytunk) vajjal összekeverjük. Mindeközben a csontos karajt (tetszőleges szelet, csak férjen bele a tepsibe) klopfoljuk vékonyra, fűszerezzük, és a serpenyőben mindkét oldalát lightosan megpirítjuk. Mihelyst megvan, irány a tepsi! 

A fent említett hagymához teszünk egy evőkanál cukrot, és odadobjuk a tűzre. Egy perc múlva, tűzről le, mustár bele. Megy bele kakukkfű is, de én esküszöm, nem emlékszem, hogy az volt-e nálunk. Mindenesetre, ha van, akkor kell. A tepsiben lévő húsra rádobjuk a morzsát, meg ezt a hagymás cuccot, szépen eloszlatjuk, és irány a sütő, ahol is készre sül. 

Köretnek krumplipüré volt hozzá, amit most már meg nem mondok, hogyan készült pontosan, de hát nem is nagy cucc: főtt krumplit összetörünk bele egy kis tej, vagy ilyesmi, aztán go!

A kaja viszont iszonyat finom lett, én őszintén szólva a recept alapján nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz. A ropogós morzsa, a mustáros öntetes hagymás hús... egyszerűen mennyi kombinációt alkottak, úgyhogy a pontozóbírák is meg voltak elégedve a dologgal.. 

Apropó, ha már a rendszernél tartunk, a következő évadban egy-két komolyítást kell majd bevezetni, mert kezdenek a dolgok szétcsúszni. Valahogy egyensúlyt kell majd találni az ivászat, és a főzés közt; bár most is voltak olyan pillanatok, melyek közelítettek Floydhoz (például amikor Edit megkérdezte, hogy mehet-e a műanyag tál a sütőbe, és én meg vigyorogva rábólintottam). Másrészt pedig az értékelési rendszert is rögzítjük majd írásban, és kap egy kis fasza felületet a dolog, hogy Ti is láthassátok, melyik kaja hány pontot kapott. Szóval lesznek még itt czifra dolgok, a szó pedig a stúdióé.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr641174638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása