A pokol 55. napja - 41. nap
2011.10.01. 13:57
A mérlegelés a hét végén 82,6 kilót mutatott, tehát az a durva, hogy még mindig lefelé megy a dolog. Két hét van még hátra, de úgy döntöttem, hogy nem állok meg, és akkor már lenyomom úgy, ahogy van. A legrosszabb esetben is visszatérek a 78 kilóhoz, és akkor majd keretes szerkezetbe foglalhatjuk a 2008 februárjától 2011 októberéig tartó időszakot.
Sokszor mondják, hogy a diétázók felülbecsülik a kalóriaigényüket, és alulbecsülik azt, mennyit kéne elvenni. Nos, mivel én az elején számoltam párat, onnan meg érzésre megyek, így nálam sincsenek egzakt számok, de úgy érzem, én ennek sokszor pont az ellentettje vagyok, és ezért is van ez a relatíve drasztikus csökkenés. Persze ha belegondolunk, mozgásilag már most lehagyom a magyar átlagot a napi egy óra biciklizéssel, és a heti egy-másfél óra futással, szóval nyilván ennek is van benne szerepe...
A kajáról szólva, a csütörtököm ennek tökéletes bemutatása volt. Már a hét elején elkaptam megint valami nátha/influenza/fene tudja mi betegséget, szóval volt itt hőemelkedés, takony, torokfájás, köhögés, minden, ami csak kell. Úgy néz ki, nem mehetek úgy hétvégén versenyre, hogy előtte ne offoljon be az egészségem. Szóval a reggeli egy olívás ciabatta volt sonkával, sajttal, zöldséggel, ebédre BK-ba mentünk, ott a default a grill csirkemell saláta. Ez el is tartott este hétig, amikor már igazán szarul voltam, úgyhogy toltam egy kis rántott húst petrezselymes krumplival, és ubisalival. Akinek sok ideje van, számolja ki ez mennyi kalória, szerintem kurvakevés nekem, és átlagban a többi napon sincs eltérés. Ja, a Dérynében a múlt hét végén lazacvásár volt, 1490 kilójáért (segítségképp elmondom, hogy a csirkének is ennyi), szóval egy igazán jó ajánlattal élve bevásároltunk ebből is.
Ugyanezen napon még vacsi előtt voltunk a Chocome új boltjában, erről majd külön írok is, de vicces ennek kapcsán a percepció. Ugye a helyszínen voltak csokik, pálinkák, borok minden, aztán másnap három csaj is betalált azzal a kérdéssel, hogy "na és hogy illett bele mindez a diétámba". Ezen a ponton hívnám elő a Lifetilt! blogot, ahol a szerző, Benedek Bence kábé hasonlót írna, mint most én fogok. Szóval az ember a nőket alapvetően értelmes, gondolkodó lénynek tekintené, de az ilyen esetek megerősítenek abban, hogy nem, kurvára nem azok. Szerinted, ha végigszoptam 40 napot, ásványvízzel buliztam, nem iszom, nem eszem desszertet, akkor hogy a picsába fért bele? Nem lehet, hogy nem ettem? Ez persze senkinek meg sem fordul a fejében, hiszen ha ott a csokika, meg a borocska, kik vagyunk mi, hogy megvonjuk azt magunktól. Hát, diétázó felnőtt emberek biztos nem, meg olyanok sem, akiknek akaraterejük van. Kis kitekintés volt ez csak, mindegy, gondoltam megosztom, a női gondolkodás magasiskoláját.
A másik, ami még nem esett meg velem, hogy egy nap alatt két munkatársam is érdeklődött arról, mennyit fogytam, stb. Jópofa dolog ez, az mondjuk annyira már nem, hogy az összes nadrág lóg rajtam, így időszerű lesz a fizetés után felkeresni egy két boltot, és egy kicsit megújítani a kollekciót. Mondtam én, hogy kell a fasznak lefogyni. Időközben volt egy bajusznövesztési akcióm is, felemás sikerrel, ugyanis a srácok mind hátbaveregettek, hogy kurvajó, a csajok meg mind elküldtek a picsába (sajnos nem szó szerint), hogy borotválkozzam már meg, mert ez szar. Nehéz az élete Alinak a gyrososnak (legalábbis Gabi szerint). A szó a stúdióé.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jancsa 2011.10.04. 09:36:36
vagy tolj ilyet
24.media.tumblr.com/tumblr_l26959lN5P1qbfqsco1_500.jpg
