Ide már régóta volt kuponunk, méghozzá hatalmas értékben, 16000-ért, szóval gondoltam, most már toljuk le az összeset, ne szarakodjunk itt, mert a nyakunkon marad, aztán nézhetünk (igen, kissé már kezdek megcsömörleni ettől a kaja témától, lassan új hobbi után kell néznem). A hely a Váci utcáról nyílik, a Ferenciek tere közelében, a teraszra ültettek le minket, ez jó is volt, viszont valami növényt berakhattak voltak elválasztónak, mert így két méterre tűlünk mászkált a jónép, ami ugyan kibírható, de a komfortérzetet nem növelte.

Elvileg a Bónusz Brigád ajánlata alapján járt volna pálinka is az elején, de az persze elmaradt, a papíron meg nem volt rajta, csak a weben, fasza, erről ennyit. Kezdésnek rendeltünk levest, A. kókusztejes thai csirkelevest, én meg őzragulevest akartam, de az nem volt, remek, hogy rajta van az étlapon. Oké, akkor legyen szürkemarha gulyás, italnak passion fruitos és bodzás limonádé. Megjöttek az italok, a pincér itt már full automatába ment át, mert közölte, hogy bodzás nem volt, de hozott helyette zöldalmásat. Kösz, de ki kérte? Mindegy, szeretem azért azt is. Időközben a Váci utcáról vadásztak be kisebb csoportokat, és nem volt túl korrekt azt hallani, ahogy fennhangon közölte a behozóember a pincérrel, hogy akkor húsz százalék mindenkinek a kajájából mínusz a külföldi csoportra. Ha mondjuk nem kuponnal mentem volna, akkor biztos nem esne jól, hogy csak azért mert külföldi, és nagyobb hasznot hoz, kevesebbet fizet, mint én, csak azért, mert mert másképp nem jöttek volna be.

A levesek rendben voltak, a csirkeragu finom, a gulyás meg... gulyás, a hús finom volt benne, a többi meg a szokásos. Másodiknak gondoltam bekérem a kemencében sült marha bélszínt fűszeres ropogós burgonya tallérral, fokhagymás snidlinges cheddar mártással, A. pedig csípős dijoni mustáros bundában sült szűzérméket rendelt, bazsalikomos grillezett zöldségekkel. Nos, neki volt igaza, az a nagyon finom volt, míg az enyémmel nem tudom mit csináltak, de egy jó része olyan rágós volt, hogy alig bírtam megenni. Mediumra kértem, mint mindig, és most visszaellenőriztem: nem egyszer ettem már bélszínt, szóval tudom milyen a jónak az íze, állaga, és a színe - és ez nem volt az.

Ezen a ponton jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ennyi problémánál miért nem reklamáltunk. Nos, egyrészt itt a kuponos vásárlás rákfenéje, hogy az egész már ki van fizetve. Még ha ingyen is lenne a rossz fogás, akkor is mit csináljak vele, még egyszer ezek után túl sok kedvem nem lenne jönni, még a végén kapok pár olyan dolgot megint, amit nem is kértem. A krumpli meg a sajtmártás mindenesetre finom volt.

Desszertnek csokifelfújt, és sajttorta, utóbbit ettem én, a nagy átlagot hozta, szokásos íz, lekvárral, százból egy.

A fizetés is érdekes volt, a pincér lefelezte a számlát (de hogy miért? a kupon 16000-ről szólt...), így lett hétezerkilencszáz-valamennyi, majd közölte, hogy ennyi akkor, szervíz nélkül. Mivan??? Most ha van szervíz, a szokásos +10%, akkor számlázzák rá, ha meg nincs, akkor ez mi? Az ziher, hogy az utóbbi időben ez volt a legkellemetlenebb étterem-élményem, és bár kívánom, hogy rosszabb sose legyen, azért mégis fura, hogy, ha jól rendelsz, akkor kurvajó a kaja, de ha belenyúlsz olyanba, ami nincs, vagy rosszul csinálják, akkor szevasz.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr172956179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása