Lassan kezdünk egy kibaszott gasztróbloggá átalakulni, de nem tehetek róla: sok a stressz, enni meg kell, ráadásul itthon is beindult egy csomó kuponos akció, melynek következtében féláron kajálhatunk egyes helyeken, ami a kipróbáláshoz egészen jó deal. Ilyen volt most a két éve már frissen tesztelt Nordsee, csak ez a második megnyílt helyen, a Váci utcában, és most nem a gyorséttermi részt, hanem a melegkajás szekciót teszteltük be - féláron.

Beérkezve rögtön rendeltünk is, egy kis időbe telt elkészíteni egy részét, úgyhogy felajánlották, hogy majd felviszik a felső szintre tálcástul, mindenestül, ez már plusz pont volt. Az étterem, mint ebből kiderült, kétemeletes, alul csak pultos rendszer van, míg felül kényelmesen asztalokhoz tudunk leülni, a dekoráció is nagyon hangulatos, estefelé belátszik a Váci utca is (amit most éppen felbontanak, de ez ne vegye el senki kedvét sem). Olyan öt-nyolc perccel később meg is érkezett a kaja, szépen, italokat is kitöltötték, a kiszolgálás tökéletes egy ilyen gyorskaja jellegű helyhez képest.



Andi egy garnéla wokot kért, én a La Mer-i hallevest, valamint a vegyes haltálat. Kacérkodtam a fél langusztafarokkal is, de az ötfélért kissé burzsuj szórakozásnak tűnt. A halleves kiváló volt, pici garnéla és haldarabkákkal (amik ennek ellenére nem voltak szétfőve), a lé pedig finom kapros ízt adott, mindemellé pedig melegített bagettet adtak.



A wok-tál gyakorlatilag egy házilag is elkészíthető fogás, volt benne ugyanis garnéla, zöldségek, és tészta, egy kicsit édesebb jellegű szósszal összefőzve; meg kell adni, összhatásában nagyon adta ez is. A vegyes haltállal viszont már nem ilyen egyszerű a helyzet. Egyrészt a lazacot, és a tőkehalat a lámpa alól vették ki, ami nem gond, meleg is volt, csak éppen nem friss. Semmivel sem került volna többe, ha ezeket is frissen csinálják, szívesen vártam is volna akár rá pár percet pluszban, de ez így nem volt az igazi, főleg, hogy még járt a tálhoz két garnéla is, és azt pedig akkor sütötték. A lazac amúgy jó volt (igazából ez vagy jó, vagy elbasszák, középút nincs), a tőkehal kicsit talán olajosnak tűnt, és a garnéla is rendben volt. A köretnek adott baconos tepsis krumpli volt talán a legizgalmasabb a fogásból, ízre nagyon bejött. Hozzá kapros citromos szószt kértem, ez is jól ment a halakhoz.



A végén jönnek a mocskos anyagiak: a fentebbi kaják, plusz két kóla volt összesen 7300, ami egyrészt predesztinálja azt, hogy sokszor továbbra sem fogunk ide járni, másrészt az is kiderül, hogy nincs is miért, hiszen az étlap 80%-át már vagy ettük, vagy a fentebbiek részhalmazai. Egyszóval két-három kajálásból ki lehet végezni a Nordsee ajánlatát, és visszatérni pedig az árak miatt lehet kérdéses. Egy biztos: ízleni ízlett.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr952586003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása