Az Olé-t már egy ideje úgyszint ki akartam próbálni, csak egyrészt lusta voltam idáig elmászni a Mechwartig (és nem, nem csak azért, mert mostanra jöttem rá, hogy ott bármikor hatalmas, emberi pilóták által hajtott robotok harcolhatnak). A minap azonban észrevettem, hogy a kedvenc online pénzelbaszós oldalamról is lehet rendelni tőlük, szóval innen már tényleg csak néhány gondolat tartott vissza attól, hogy teljeskörű tesztelést végezzek.

És ha már rendelünk, akkor az mindenképp legyen fullos, szóval próbáltam úgy intézkedni, hogy mindenből jusson egy kevés a kosárba. Kezdésnek volt egy akciós crepe, sajttal-sonkával. Ez sokban emlékeztetett a nyáron a Balatonon kapható társára, csak sajnos kicsit vastag volt a tésztája, ami még helyben, melegen nem volt olyan zavaró, de aztán másnap már elég erősen nyammogós lett a téma.

Kíváncsi voltam arra is, hogy a házi húspogácsával hirdetett hambi milyen. Nos, egyértelműen ez volt a legnagyobb csalódás. Egyrészt a hús késztermék, és mint ilyen, kábé semmi sem különbözteti meg a többi kisütött hamburgerhústól. Természetesen ez sem maradhatott szétbontás nélkül, de a megváltást semmi sem hozta el: átlagtermékekből készült darab, amely arra jó, hogy ne haljál éhen, de amúgy gasztronómiailag nulla. Kár érte.

Innen haladunk felfelé: rendeltünk egy hatos csirkecsíkok + sültkrumpli kombót, és itt jegyezném meg, hogy a csomagolás viszont nagyon jól meg van oldva: kis doboz, benne előre kivágott helyek a szószos dobozoknak, szóval ezért mindenképp plusz pont jár. A csirke finom volt, a krumpli sem rossz, és jött hozzá egy sajtszósz, valamint egy majonéz is.

A legvégére pedig a desszert maradt: a churros. Spanyolországot megjárt kollégák égre-földre esküdtek, hogy milyen jó, gondoltam rendben, akkor legyen egy adag édes, és egy adag sós is, csak hogy senki ne vádolhasson elfogultsággal. Nos, az édeshez adtak egy csokis és egy karamellás mártogatót, nagyon jó is volt mind a kettő, és természetesen a churros is tökéletes volt (ugye aki nem tudná: kisüsött csillag keresztmetszetű tésztarudacska, kristálycukorba mártva). Ennél is érdekesebb volt a másik fajta csé, sajtszósszal, hiszen ez valóban olyan sós volt, hogy azt hittem, utána kiiszom a lóitatót, de végül is ez nem történt meg - valójában ez jobban be is jött, mivel nem vagyok annyira oda az édes cuccokért.

Nem maradt más hátra, mint az összegzés: összesen kettőfelet fizettünk, és nem voltunk elégedetlenek, noha a fentebb említett problémák azért megálltak. Nem drága úgy különösebben semelyik tétel sem, szóval ha belefáradtunk a pizzába, nyugodtan lehet tenni egy próbát. Ja és nekünk még járt egy ajándék kóla is mellé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.