Sosem volt még távolabb a reggel... Sokáig így voltunk ezzel a Guns N' Roses már 1999-ben beharangozott albuma, a Chinese Democracy kapcsán is, mely végül sok év vajúdás és fogadkozás után 2008 novemberére boltokba került.

A myspace-es promóción kívül nagy felhajtás nem övezte a megjelenést, nem készült klip, nincs interjú (sem Pesti Est címlap, hehe), a rádiók sem nagyon kaptak rá. Pedig a lemezt nem csak az a generáció várta, amely a kilencvenes években még sikerei csúcsán szerette meg az együttest, hanem azok is, akik jóval az eredeti felállás feloszlása után, a gimis zenekarok Paradise City-feldolgozásaira részegen ugrálva tették le a rockerlét komoly elméleti és gyakorlati alapjait.

Ha az eredeti rajongótábor abba a hibába esik, hogy ifjúkori emlékei újraélését és botoxkezeléssel felérő fiatalodást vár az új lemeztől, csalódni fog. És elsősorban nem azért, mert a zseniális, de kibírhatatlan frontemberen, Axl Rose-on kívül már senki sem tagja a bandának az utolsó saját számokat tartalmazó, 17 évvel ezelőtt megjelent Use Your Illusion lemezek felállásából. Hanem sokkal inkább azért, mert azok az évek mindenki számára elmúltak, a zeneipar is jelentős változásokon ment át, ma már nem képzelhető el, hogy szinte egyetlen rockbanda egyszerre uralja az otthoni cd-lejátszókat, stadionokat, rádióállomásokat, tévéműsorokat és az MTV listáit. Ilyen ma már nincs, és ha ma jelenne meg a GN'R berobbanást jelentő lemeze, az Appetite For Destruction, jó eséllyel csak a zenekar myspace-es barátai ismernék.
Számoljunk le a múlttal, és nézzük meg, mit hozott össze Axl Rose majd' tíz év alatt csaknem ugyanennyi zenésszel, akik az évek során az eredeti tagok kirugdosása után megfordultak a zenekarban!

A lemez első hallgatásra meglepő hangszerelése máris sokakban visszatetszést kelthet: a régi Gunsra emlékeztető témákat samplerek veszik körül, sőt, néha a dominanciát is átveszik, így egy-egy szám erősen indusztriális hangzást kapott, ami önmagában nem baj, de néhány esetben aránytévesztéssel járt. Viszont a dalokkal nincs gond, a szövegek és az énektémák - a mai mezőnyhöz képest különösen - erősek. Axl hangján ugyan érződik, hogy az utómunkák során kapott egy erős mesterséges modulációt, de ne higgyük, hogy ez más zenekaroknál nem fordul elő.

A lendületes címadó szám és az azt követő Korn-utánérzés után a remek Better és az Estranged-re emlékeztető Street Of Dreams következik, majd egy végig programozott dobalapra énekelt chilloutos töltelékszám után (Lenny Kravitz már évekkel ezelőtt kifuttatta ezt az ötletet) jön a lemez egyik csúcspontja, a There Was A Time című dal. Erről is elmondható, hogy nem akarja másolni a dicső múltat, de valamelyest felidézi azt, és ezáltal kellemes emlékeket idézhet az arra érzékenyekben. A folytatás kissé laposabb, de igazán gyengének talán csak egy szám, a Scraped tűnik, majd a lemez vége ismét erősre sikerül: a Skid Row-os Sebastian Bach által háttérvokálozott monumentális Sorry, aztán az utolsó előtti zongorás, erősen személyes This I Love bármelyik régi GN'R lemezen megállná a helyét. A záró Prostitute méltó levezetés, de zeneileg sokat már nem tesz hozzá a lemezhez, a szövege viszont rendben van.

A Chinese Democracy-t értékelve nem szabad elfelejteni, hogy a GN'R eredeti felállásának sem volt két egyforma stílusú és hangzású lemeze. Lehet persze azt mondani, hogy ez már nem az a Guns, ennek ellenére állítom, hogy az új albumon nem érezhető a régi zenészek hiánya. A gitárszólókkal nincs gond, és talán ez a lemez is bizonyítja, hogy Axl volt a GN'R igazi dalszerző géniusza, akit ugyan a kezdetektől remek zenészek és egyéniségek vettek körül, de nem ők tették igazán naggyá a zenekart. Vannak fanyalgók és kritikusok, akik máshogy gondolják, és az egész Chinese Democracyn egy értékelhető számot nem találnak, de ők bekaphatják, és hallgathatják a kirúgott őstagokból alakult Velvet Revolver két sodró lendületű, viszont sok eredeti ötletet nem tartalmazó rocklemezét vagy a jelenleg indie néven terjedő, még a jobbik fajtából való divathullám bármelyik előadóját.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.