Nehru

Délelőtt volt. Az elágazásnál még gondolkodtam, merre menjek, de aztán a bal mellett döntöttem. Ferenccel, vagy anélkül, nekem most mindegy volt. Kifordultam a Duna partjára, melyet földhalmok szegélyeztek. Útfelújítás volt, szembe pedig egy hatalmas betonkeverő érkezett. Más senki nem járt a napnak ezen órájában erre. A hideg szél miatt összébbhúztam volna viseletes felöltőmet, ha van, de hiányzott. Kapucnimat hátravetve végigjárattam a szememet a budai oldalon, majd tekintetem visszatért a kavicsos sétányra. Több padot is megvizsgáltam, míg az egyik, melynek csodálatos módon a támlája is megvolt, jónak tűnt. Akkurátusan levetettem hátizsákom, s viseletes felöltőmet (se), majd pedig előhúztam, és aztán a cipőt is, a Republicból, vagy nem. Ráálltam, és levettem a nadrágomat...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.