Damage kolléga a minap írt erről a témáról, de mivel olvasóink gyaníthatóan igen kis százalékban fedik egymást, így semmi akadályát nem látom annak, hogy én is kitegyem a saját postomat ugyanerről. Szóval a téma a tavaly év végén indult Epic Meal Time, melyben néhány kanadai úriember főz. De még hogyan.

Amikor megláttam az első videót, meg kellett néznem még egyszer, mert egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Aztán, noha éjfélre járt már, meg kellett néznem az összeset, mire bizonyossá vált, nemhogy létezik, de elég nagy népszerűségnek is örvend (alig két hónapja mennek, de a millió fölötti nézettséget simán ugorják mindegyik videójukkal). És, hogy mit is művelnek? Iszonyat mennyiségű húsból, zsíros és szénhidrátdús kajából készítenek még többet, egymásba töltik, kisütik, feltekerik, várat építenek belőle.

Ez még csak az egyik fele, a másik, hogy szerintem folyamatosan be vannak baszva, de a szöveg, amit lenyomnak közben, nos, ez emeli ezeket a feszesre vágott etűdöket a zseniális szintre. Amikor őszinte meglepetéssel üvölti azt, hogy “dumplings”, majd hozzáteszi, hogy “...you son of a bitch”, az leírhatatlan. Ugyanilyen pillanat, amikor mézeskalácsházikót készít mézeskalács nélkül, lemészárolt állatok húsából, vagy amikor azt mondja, hogy “spicy - if you’re a whiny bitch”, netán hozzáteszi öt egymásba töltött alkatrész után, hogy “fuckin smart”. Látni kell.

Ezen a ponton fogalmazódott meg bennem az, hogy ebből simán lehetne egy magyar oldalágat is kihozni, mintegy testvérsorozatképp. Elvégre mi aztán szeretünk mindent bepanírozni, egy hortobágyi palacsintáért szerintem zokogva mennének ölre; egymásba töltésre ott vannak a töltött cuccaink, a palacsinta, sült kolbász, lángos, soroljam még?

A svédek viszont megelőztek, és kihozták a saját verziójukat, elsőként Európában, Regular Swedish Meal Time néven, bár tény, hogy inkább paródiaként. Annak viszont zseniális. Egy kevéssé felszerelt konyhában egy szakállas forma artikulálatlanul üvöltözik svéd-angol keveréknyelven, és amit művel, ahhoz képest a gasztronómiai apokalipszis csak egy gyermektréfa uzsonnára. Az elementáris düh lakozik a mozdulataiban, ahogyan egymás után baszkodja az asztalhoz a fizikai behatás után természetszerűleg deformálódó hozzávalókat, a fejével töri a krumplit, a késen (és nem a késsel!) szeletel, az összes hozzávalót belebassza a mosogatóba - elképesztő.

Azt már sverigei látogatásom óta tudom, hogy a világban ha valaha horrorfilmet forgatnék azt svéd nyelven tenném, hiszen a Vasa múzeumban is hallható beszámoló egyértelművé tette azt, hogy ez a nyelv befosatós. Na most ezt előadva viking barátunk által, a sötét képi világgal (eléggé alulkamerázott a cucc), és a külvilág sejtetésével, duplán megadja a videónak azt a hangulatot, ami még inkább fajsúlyossá teszi az egészet. Ha valaha is néztél főzőműsorokat, ezeket is látnod kell.

Felhívás: ha szeretnél egy hasonló, hazai produkcióban részt venni, akkor jelentkezz nálam, és megoldjuk, sőt, VBK is lesz (mi csórók vagyunk, tudod kinek van pénze Jack Danielsre)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.