Pénzügyek 2011

Utoljára azt hiszem két éve írhattam a témáról, de aki figyelemmel kíséri a blog működését, az amúgy is tudhatja, hogy igen szeretem a pénzügyeket megtervezni, és amennyire lehet, karbantartani azokat. Persze az igazi megoldás egy nyomda lenne, de amíg az öntőformák, és a papírok nem érkeznek meg, addig kénytelen vagyok ezzel az opcióval élni.

Őszintén csodálom azokat, akik 2011-ben úgy élik az életüket, hogy a pénzügyeiket (kiadásaikat) sehol sem vezetik. Ennek tapasztalataim szerint több oka is lehet:

• annyira teli vannak, hogy megtehetik, hogy leszarják,
• nincsenek tele, de leszarják (ők azok, akik hónap végén sírnak, hogy nincs pénzük, na ez is vicces ám)
• nincsenek tele, de van jó sok hitelük, ennek ellenére leszarják, vagy mit tudom én, az összes maradék, aki a fentebbi kettőbe nem illik bele.

Érzésem szerint én vagyok a negyedik opció, és az első helyes válasz, hiszen, fogalmazzunk így, addig nyújtozkodom, míg a folyószámlahitelem ér. Mindemellé van egy diákhitelem is, a tandíj fedezésére, és sajnos a kiadásokkal folyamatos harcot vívok, több-kevesebb sikerrel. Hogy miért nem sikeres a harc, arról most ne beszéljünk, mivel én azt vallom, hogy most kell élni, és lehetne pár százezerrel több pénzem, viszont ez élményekben akkora deficitet jelentene, ami nekem egészen egyszerűen nem érné meg (van aki meg poénból főiskolákat végez, egyiket a másik után).

Eltértünk a témától, szóval a pénzügyi tervezés. Az idági használt Excel táblámat a fentebbi linken megtaláljátok, de most nemrég megszállt az ihlet, és a rendszert kicsit kibővítettem. A fő gondolatot az adta, hogy megy el a pénz, de csak nagy vonalakban tudom, hogy merre. Elmondom, hogy mire gondolok. Van például a háztartás kategória, de ezen belül lehet a kiadás étel, vagy tisztítószer, netán rendelt kaja. A lakás költségeinél sem mindegy a rezsi és a bér aránya. Az extra kategória meg végképp a fekete bárány, ott lehet buli, éttermi kajálás, bármi technikai cucc, de iskolabefizetés is (utóbbit nem kell külön számolni, nálam sokkal pontosabban megteszi az ETR is, dögölne meg). Egyszóval felállítottam egy olyan táblázatot, melyben most függőlegesen nézzük a napokat, mellette két oszlopban pedig vízszintesen a főkategóriákon belül a konkrét megnevezést, és annak összegét, az oszlop tetején pedig mindennek a szummáját.

Így bármikor egy autofilter segítségével meg tudjuk nézni, hogy az adott hónapban miből volt mennyi, honnan kell faragni, meg minden ilyen dolgot. A hóvégi főösszeget pedig kimásolhatjuk egy külön, erre a célra létrehozott, csak a főkategóriákat tartalmazó segédtáblába, és innen akár számíthatunk átlagot is a régebbi adatokból. A harmadik része megmaradt a számításoknak, ez pedig az előrejelző táblázat, beleírva a hóeleji kezdőösszeget, valamint az összes várható bevételt és kiadást (mivel ezek tervezhetőek, ha nálad nem, akkor gondold át újra, mert valamit rosszul csináltál). Ha van rá igény a blank táblázatomat akár fel is rakhatom ide.

Amin még most gondolkodom, az a főkategóriák összegenkénti maxolása, ami alatt annyit értek, hogy megszabunk havonta egy fix keretet. Kajára mennyi jusson? És bulikra? Belefér-e a 23”-as monitor? (nem). Ennek lesz egy kibővített verziója, hogy pl. egy buliba nem viszek több pénzt, mint amennyi jutna, ergo nem is fogok tudni többet költeni (ez mondjuk szembemegy az alapvető elveimmel, miszerint mindig legyen nálad plusz pénz, mert sosem tudhatod, mire kell majd). Az egésznek egy a lényege: megmutatni magunknak és a pénztárcánknak, hogy igenis tudunk a szűkősebb időkben jelentősebb életszínvonal-csökkenés nélkül kevesebbet költeni. Főleg, ha muszáj.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.