Már a Transformers első részével is úgy voltam 2007-ben, hogy nincs is annál szebb látvány, ha hatalmas robotok csapják széjjel egymást, méghozzá úgy, hogy közben a fél USA megy a lecsóba. Innentől nem volt kérdéses, hogy a második rész is hasonló érzéseket váltott ki belőlem, főleg h Öböl Mihály úr hathatósan közreműködött ezen epizód ilyenné tételében is.

Szembemennék a sok negatív kritikával, hiszen nekem, mint ebből talán már kiderült, tetszett a második rész is, talán jobban is mint az első. Bár szinkronosan néztük meg ezt a részt is (thx to Speyer Dávid), így a nyelvezetet és a magyar vs. angolt különösebben nem feszegetném (mondjuk azért angolul mennyivel jobban hangzik a Starscream, mint magyarul az Üstökös).

A történetet most hagyjuk, az elsőben sem az volt az über, ugye ott a Szilánk meg a Kocka, itt meg a feléig azt sem tudjuk mit keresünk, csak menekülünk, aztán definiáljuk, hogy a Mátrix kell, onnan meg ugyanaz a sztori kb. Színészek közül Megan Fox most még sokkal jobban néz ki, mint az első részben, és bár szerepe túl sok nincs, azonfelül, hogy ő a főhős barátnője, azt megfelelően teszi, Isten áldja érte. Shia jól tolja, a kommandósokat is meghagyták, ők úgy voltak királyak, ahogy (Tyrese+Duhamel); valamint a felétől Turturro is bekapcsolódik, és így teljes a bagázs.

Kaptunk új robotokat is, de mondjuk azt a részt, amikor az első rész második harmadában Megatron aktivizálja az Álcákat, nem lehet felülmúlni. Amúgy mintha abban több úgymond "para" rész lett volna (pl. az elején amikor Kisülés bemegy a katari bázisra, az valami priceless volt). Az új robotok közül az ikrekkel nincs semmi probléma, ha azon túllépünk, hogy szereplésük ideje alatt kábé ötpercenként baszogatják egymást, akkor még vicces is a dolog. Apropó poénok: sokkal jobban hoz a film ilyen téren, és szerintem ez is annak az oka, hogy ennyire bejött, és itt tenném meg az 1/3 poén kijelentést. Példának okáért, Sam még az előző részes "itt-van-a-lámpa-ott-meg-a-diszkógömb"-ön is túltesz, és olyan dumát vág le teljesen váratlanul, ami azon felül, hogy gyúrós társadalmunknak örökre szállóigéje lesz, öt percig sírva röhögtem rajta.

Szóval robotok. Már az első rész után is feltűnt, hogy az Álcák minimum kétszerakkorák, mint az Autobotok (és sokkal coolabb járműveket is kaptak) - ez most sincs másképp. Így alapból nehéz harcolni, ha a gonosz robot a jó robot fölé magasodik, de itt még jóval több új Álcát is kapunk, mindenféle gépekből, de visszatérnek a régiek is (nincs is annál jobb móka, amikor egy vadászrepülő vagy egy harci helikopter oszt, és nem a katonaságé). A harci jelenetek gyönyörűek, végre nem csak harcoló alkatrészeket látunk, hanem teljes kizoomolt kamerás gyakásokat, és ez igazán előnyére válik az akcióknak. Amikor pl a nyírfa (vagy mi) erdőben büntették egymást, ott szintén majdnem zokogtam a gyönyörűségtől. Másik az, hogy tiszteletem küldöm azoknak, akik kitalálták, hogy épüljenek fel a  robotok, hiszen lélekemelő azt is látni, ahogyan kábé fél percen keresztül alakul át kamionból Optimussá, és minden megy ide-oda, gyönyörű.

A robotok hangjai az elvárásokhoz megfelelően ismét rémisztőek, és gyomorba markolóak, nem kifejezetten a sok basszus, hanem leginkább a földöntúliság miatt. Itt jegyezném meg, hogy ne az Arénában nézzétek, a Cinema City bekaphatja, mert olyan halk volt az egész, hogy ennek kábé a 3/4-e elveszett. A második megjegyzésem az 1/3 robotos film, annak minden pozitívumával - ennél szebb nem is lehetne.

A harmadik rész pedig a sivatagi, Közel-Keleti 1/3 katonás film, hiszen mint az első részben, itt is nagy szerepe van a katonaságnak, és hát lássuk be, ezt nagyon király módon teszik is. Tele vannak különböző fasza fegyverekkel, folyamatosan nyomják az arcunkba a repülőgép-anyahajókat, tengeralattjárót, különböző vadászgépeket, kütyüket - és én pedig az ilyet egyszerűen imádom. Mindez pedig a már említett sivatagos, kecskefalus környezetben még inkább üt (nemhiába nagy kedvenc a Black Hawk Down).

Tehát megvan az egész, mindenből egyharmad (még ha nem is egyenlő részben), plusz némi nyál. A végső showdown pedig az esszenciája mindennek, hiszen nem mértem, de kábé fél óra arról szól, hogy Samék eljutnak A-ból B pontba, a robotok és a katonák pedig ölik egymást, valamint előbbiek a még előbbieket. Emberek, kell ennél több?

A zenéről szeretnék még szólni, mivel az elsővel ellentétben most feltűnt, hogy van, és nem is rossz! Az OST elég gyenge felhozatalt produkált a filmben, na de a score az valami félelmetesen szép volt néhány alkalommal, szóval ezirányban a fejlődés mindenképp pozitívnak mondható. Kissé hosszabb a mozi, mint az átlag, de aki vevő erre a témára az lesse meg, mert a T:S-nel szemben ez valódi jó móka, és még csalódnunk sem kell benne.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr361214132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása