Aréna Plaza Cinema City VIP

Még karácsony környékén jártunk a Cinema City, korábban már teljesen agyonhirdetett VIP részlegén, betesztelendő, a magyar valóságban mit kapunk very important emberként 3 ropiért. Hozzátartozik a tényhez, hogy ez az akció is az évvégi „rajtunk marad a kultúra utalvány bazzeg, szórjuk el izomból!" megmozdulás része volt. 

A VIP részleg teljesen külön van, és maximum félórával a kezdés előtt juthatunk be. Az már kintről is látszott, hogy az ülőhelyek száma elég erősen korlátozott, és nincs összhangban az eladott jegyek számával. Számításunk be is igazolódott odabenn: hely az már nem jutott nekünk. Sebaj, elvégre majd ülünk a moziban, vessük rá magunkat a kajára. 

Két rész volt, ahonnan önkiszolgáló módon tudtunk kaját vételezni, és ezeket viszont folyamatosan töltötték is újra. Az egyiknél volt az ún. hidegkonyha, amely a következőkből állt. Háromfajta (madártápos) szendvicskenyér, sonka, és szalámi, trikolór kaliforniai paprika, valamint szeletelt sajt, paradicsom, és még talán egyfajta zöldség. A másik részen pedig volt Pilóta keksz, még egy-két fajta hasonló kaliberű édesség, illetve kétfajta chips, amit én a szendvicsekbe integráltam bele. 

Odabenn nagy volt a nyüzsgés, mindenki pakolta meg a tányérjait ezerrel, tömték a majmot. A szendvics hozzávalói amúgy nem voltak olyanok, melyeket ne lehetne megkapni bármelyik közepes boltban, nem képviseltek különösebben VIP-ságot. A negyedik szendvicset falva (nanáhogy, ha már csóróként helyet kaptam a halhatatlanság kereteit jelentő fontosember részen, legalább bezabálok, mint hülye - azért Kis Jánosi magasságokba nem emelkedtünk) körbenéztem, és magam előtt is realizáltam a helyzet komikumát. Idejön az ember, megveszi a VIP-jegyet, és tömi befelé izomból ugyanazt, amit jó esetben otthon is eszik. A fontos emberek jellemzője mostantól a sonkás-szalámis-paprikás-chipses-sonkás-sajtos szendvics, amit ráadásul állva zabálnak befele. Módfelett vicces volt. 

A pultban lehetett még kapni pezsgőt, bort, kávét, ezeket nem kóstoltuk, majd talán legközelebb (ha lesz ilyen valaha). A büfékínálat le van egyszerűsítve az üdítő, popcorn, nachos háromszögre, és ezekből is csak egyfajta (legkisebb) méretet lehet kapni. Nyilván azért lett ez így kitalálva, hogy a paraszt ki ne egye őket a vagyonukból, csakhogy a magyar ötletes ember, tudja ám a csíziót. Egyáltalán nem ritka az a a látvány, hogy emberek két üdítővel és szekérderéknyi rágcsálnivalóval megpakolva egyensúlyoznak be a terembe. Egy bukás, mint tudjuk, végzetes lehet; és itt ez hatványozottan igaz. 

Odabenn 6*4 bőrfotel fogadja a belátogatót, melyek elég kényelmesek, szépen lehet bennük terpeszkedni. A reklámszöveg szerint akár vízszintesig is dönthetőek: ez nem teljesen igaz, azért egy bizonyos szög után megáll mind a lábtartó, mind a háttámla, ami az előbbi esetében a magam 192 centijéhez néha elég kényelmetlen volt. Az emelőgombokkal viszont jól lehetett film közben is játszadozni, a mechanikus motorhang vidáman zümmögött a film csendesebb jelenetei alatt, idegesítve ezzel a nyugodtabb látogatókat. A székek között elől kettesével kis asztalok voltak, de sajnos a nagyobb zaba-adagokra nem volt elég, így ott is tornyozni kellett őket, és imádkozni, hogy a film alatt kavarászva ne verjünk le semmit. 

Jómagam annak a felfogásnak vagyok a híve, hogy ott lett elbaszva az egész, amióta pénzért lehet VIP-t venni. Ez vezethet ilyen helyzetekhez, ami fentebb is előállt.

Mivel a szerkesztőség tagjai is az országon belül élnek, így természetes, hogy megfertőződtünk már az itthonra oly jellemző filléreskedéssel, és számítgatással. Alapvetően egy normál, felnőtt mozijegy 1350, tehát cirka 1600 forint itt a bónusz. Végtére is beszendózva, egy-két nachos-kuki kombóval üdcsivel simán visszajön a dolog ára - az életérzés viszont egyáltalán nem. 

A kevesebb jelen esetben több lenne így ha kicsit elitebb kaja lett volna, akár jegyre is, nem számolatlanul, az jóval kellemesebb érzést keltett volna. Egy pohár pezsgő vagy másmilyen ital érkezéskor, előre gyártott minőségibb kajával, több ülőhellyel, na az lett volna az igazi. Így ezek után azt mondtuk, hogy kipróbáltuk, ez is megvolt, de többet nem valószínű, hogy ezt a lehetőséget ki fogjuk használni. Talán akkor, ha ismét rajtunk marad egy vagonnyi utalvány...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.