A disznótoros szörnyű titka a Cafe Pioban
2014.05.29. 20:25
Kevesen tudják talán, de hat évig református gimibe jártam, az iskola nagy örömére, vagy épp a bánatára. Tudvalevő, hogy a reformátusok beengedik maguk közé a katolikusokat is, hadd tanuljanak valami jót, de ennek köszönhetően folyamatosan mentek a vallási szabadságharcok, így a gyaur, pogány kutyázás, nagyfloppi lemezekkel való dobálás, illetve kaotikusozás eléggé mindennapos volt kis rózsadombi műintézményünkben. Nos, ez a harc vett most egy újabb fejezetet, a Cafe Pio-ban, a Ferenciek terén.
Az interneten sokminden megtalálható, többek között ezen neves intézmények a honlapja is. Itt jól ki is néztük, hogy akkor egy sztrapacskát kéne tolni az arcunkba, illetve megtudtuk hogy a mosdó használata 200 forint amit levonnak majd a végéből. Gyorsan el is szaladtam itthon pipilni egyet, ki tudja tudnak-e visszaadni húszasból.
Beérkezve le is csüccsentünk, majd zavartabban forgattuk az étlapot mint Kerényi Imre Terry Black online üzenetét, mert gyakorlatilag teljesen más volt, mint a neten. A felszolgáló kislányt kérdőre vontuk, hogy mi történt, mire ő szabadkozva széttárta a karját, majd közölte, hogy nem ő tehet róla, a vezetőség dolga a honlap frissítése. Hát jó, akkor maradunk, mint az egyszeri vécésnéni, amikor közölték vele, hogy az ülést megnyitják.
Kiválasztottuk a kajákat: egy jó francia hagymalevest, egy csilis-mézes-currys csirkemellet zöldséges rösztipogácsával, valamint egy házi disznótorost, a legfinomabb májas hurka, véres hurka, házi kolbász ízelítő válogatást. Mellé dobtunk egy-egy korsó limonádét is, hogy ne csak mindig a májunkat romboljam, mint a Nóta tévé az egyszeri multis alkalmazott agyi színvonalát reggelente.
Elsőként a leves érkezett meg, mellé három szelet dupla pirítóssal, közöttük sajt, a gasztroblogger énem pedig örömmel kiáltott fel: végre valaki megcsinálta a grilled cheese szendvicset! Nos, ez csak részben volt igaz, mert pont a lényeg hiányzott belőle, ami nélkül az egész olyan volt, mintha Gyurcsány Ferenc Jackot akarta volna letáncolni a választások után (és ebben csak a kisebb gond lett volna az, hogy a pop királya már nem él). Konkrétan vajjal nem volt megkenve a külseje, és továbbmegyek, a sajt sem volt túl csábító, kicsit megfáradt, de semmiképp sem ínycsiklandozó. A levesben volt hagyma, meg bor, amit ígértek, de túlzottan híg állaggal érkezett, mintha véletlenül beleborult volna egy pohár víz is.
Miután ez elfogyott, jöhetett a disznótoros. Mihelyst letették a tányért, noha volt rajta kétféle mustár, a felszolgáló leány megkérdezte, hozhat-e mustárt, vagy ketchupot, hátha nincs elég az előbbiből. A tányéron volt a három halott disznó belébe töltött saját maga, sült krumpli, a szósz, meg egy kis kübliben csalamádé.
Milyen fura! - kiáltottam ismét fel, itt a hurka is úgy néz ki, mint a kolbász! Gyorsan bele is vágtam mind a háromba, de sajnos a varázslat úgy elmúlt, mint Orbán Viktor magabiztossága a Kremlben, mégpedig azért, mert mind a három kolbász volt. Gyorsan meghánytam-vetettem a dolgot magammal, majd arra jutottam, hogy végülis a kolbászt amúgy is jobban szeretem, majd a végén rákérdezek, ezt így hogy. Már akartam volna beleharapni, amikor a pultban megjelent a Nemzet Szakácsa, Az Ember A Bajusz Mögött: Kovács Lázár. Tett-vett egy keveset, majd eltűnt (később meg valaki jött hozzá fotozásra is). Nem akarom őt meggyanúsítani ezzel a merénylettel, amit a tányérunkra kaptunk, de gyanús volt a folyamatos jelenléte a háttérben, persze lehet az is, hogy a szomszédos Kárpátiából küldték át szakmai titkokat ellesni. Ennek mondjuk ellentmond a honlapján jelen intézmény reklámozása.
A kolbász első falatjánál több dolog is feltűnt, az egyik, hogy valami kurva keményre haraptam rá, a másik az, hogy túl sós volt, a harmadik pedig a kakukkfű. Szerencsére ez a többinél eloszlott, így megettem az amúgy óriási adag nem az új választási rendszer szerinti kétharmadát, majd a többit elcsomagoltattam.
A currys csirkének valóban curry színe és íze volt, konkrétan annyira élénksárgán, hogy majdnem Trinidad és Tobagoban éreztem tőle magam. Sajnos a csili valahol elveszett menetközben, vagy valami tréfás kobold összecserélte a mézzel, mert abból meg volt benne dögivel. A tányér díszítéseként érkező répa és paradicsom nonfig meg a régi szép időket idézte, és már majdnem a Zsír és Kommunizmus rovat után kiáltottam, de az lehet hogy cink lett volna. A röszti rendben volt, nem úgy a tányér lelke, a csirke, mert kábé nem volt két olyan hús, ami egyformán lett volna elkészítve, egyik halál száraz, a másik meg teljesen puha, omlósz.
A végén megkérdeztem az amúgy négyesben negédesen háttal a pultnál traccsoló pincérhölgyek egyikét, hogyan is transzformálódott át a hurka kolbásszá, mire ő ismét szabadkozóan széttárta a karját, közölte, hogy nem tudja miért így csinálta a séf, de majd megkérdi. Semmi elnézést, semmi felelősségvállalás, csak tudnám, akkor minek van kötelezően felszámítva az a rohadt tíz százalék, merthogy én szervízt nem kaptam, azonfelül hogy a számhoz jött a kaja a konyhától, az ziher. No, a válasz amúgy valószínűleg beleesett a fazékba, már ha eljutott a séfig egyáltalán, mert hozzám vissza már nem érkezett, nem úgy mint a levákuumozott doboz, amin a következő tetőfólia volt, melynek láttán azt hiszem már minden érthető (és csak azt remélem, hogy a vacsora nem egy kajapultból került át a szép tányérokra).
Ezek után a számlánk 6200 jó magyar forintot kóstált, amiért kaphattunk egy kis képet arról, hogy lehet kábé minden fogást elcseszni, nem is kicsit. Szomorú ez az egész helyzet, mert hiába egy jó lokáció, egy pofás étteremmel, ha ennyire dilettáns mind a személyzet, mind a séf (és remélem nem Lázár Urat bántom meg ezzel, mert azt véletlenül sem szeretném!), akkor ez az egész mit sem ér. Ugyanitt a híveimtől kérdezném, hogy mikor nyit már egy jó kálomista disznósajtozó, vagy egy luteránus rántott húsos?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
TommyGun77 2014.05.30. 12:00:47
Kacsura 2014.05.30. 12:25:32
♔batyu♔ 2014.05.30. 12:57:40
christophe 2014.05.30. 13:22:56
szempontcsuzli 2014.05.30. 13:46:34
carlos z. 2014.05.30. 14:04:28
gombakomba 2014.05.30. 14:04:41
durbintss 2014.05.30. 14:15:23
Tökibá 2014.05.30. 14:23:50
kovacs55 2014.05.30. 14:25:53
bl4ze 2014.05.30. 14:31:33
carp3tm0nster 2014.05.30. 14:48:22
Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.05.30. 14:57:43
Na jó... Nem lehet elcsomagoltatni. Ha már all you can eat akkor ez nem opció.
És nagyon nehéz úgy taktikázni, hogy azt is tudjon enni az ember, előbb jól lehet lakni sok más fogással...
De ettől még az is jó.
alex.ander00 2014.05.30. 14:59:13
DrSWAG_InstaProfessorOfYolo 2014.05.30. 15:35:05
_B_ 2014.05.30. 16:16:37
Hát az a kolbász.... virslinek még talán elmegy. Esetleg 400 Ft-os lecsókolbász, ami igazából virsli porcdarabokkal.
Nem is nagyon sütötték meg. Nem vagyok kötekedős, de én azt úgy ahogy van visszaküldtem volna, és távozom. Gondolom elkértek érte jó sok ezrest.
Kate1700 2014.05.30. 16:32:56
Herr Glatzkopf 2014.05.30. 19:32:15
A cikk meg egy nagy rakás sz@r, egy ultra izzadságszagú hányás. És mi köze az egészhez, hogy református iskolába jártál, jelesül a Baár-Madasba? Kár volt belekeverni...