Publikus

A Kecskeméti utca három szám alatt nagyon pörög az élet: volt már itt Közhely, Atelier, most meg a Leveses srácok nyitottak itt egy beülős éttermet.

A kínálat nincs túlbonyolítva: csak és kizárólag menü kérhető, este hatig két fogás is, utána csak három, 1490 illetve 1990 forintos árakon. A beltér maradt nagyjából amit megszoktunk, jó kis faberendezés, és külön öröm, hogy végre van fény, a kajafotózás-szelfi tengelyt elősegítendő ez mindenképp jó pont.

A történet úgy fest, hogy három előétel, és három desszert közül választhatunk, a közepére pedig van háromfajta hús, ötfajta szósszal és körettel, valamint egy vega kaja is, szóval a kombináció és a permutáció nem hogy szabadott, kötelezően választandó. Ja, és a pincérek tableten veszik fel a rendelést, ami menő.

Előételként a kakukkfüves gombaleves nagyon betyár: sürű, intenzív, ámde nem túlflancolt gombaíz, mellé két karika bágettel.

A cukkinis rizottó tökéletes állagú, a kis pirított mandula pedig teljesen jól szinesíti.

Az egyik főkaja a csirke/fokhagymás majo/krumplipüré, és bizony itt jövünk rá a turpisságra: a husi szuvid, és csak egy kérget kap, ami a konyha szempontjából is leegyszerűsíti a dolgokat ugye az előkészítés miatt, nekünk meg jó, mert állati jókat kapunk. A krumplipüré, habár Robuchont nem kiáltanék, de kellemesen vajas, a majonéz pedig, bár ehhez annyira nem illett, azért jó volt.

Az én választásom a kacsa/barnamártás/krumplisaláta volt. A comb szerencsére filé formájában érkezett, és a korábban említett metódusnak hála ezt is úgy kaptam, ahogyan kell, kis ropogós bőr, pont jó húzású hús.

A krumplisaláta a legjobb emlékeket idézi, kis olajjal, snidlinggel; a barnamártás pedig kicsit konkrétabb, mint vártam volna, de azért ezt is teljes mértékben jóvá tudtam hagyni.

Az egyik desszert, málnás panna cotta már alapból tuti, könnyű és finom, de amikor rátérek a pisztáciás csodára, aminek csak az angol nevéből derül ki, micsoda, na ott érződik a konyha erőssége a leginkább (fura módon amúgy, és nem azért, mert az előzőek ne lettek volna egytől egyig csudajók).

Pisztáciás alap egy szufléformában, rajta a morzsa, kis dzsem, fagyi: a hideg és meleg kombinációja, remek lezárása a vacsorának.

Az árakról már beszéltünk, a korsó Publikus sör pedig 490, így lesz kerek a vacsoránk. Ez a fajta rendszer, miszerint csak három fogásra szűkített étlap egy új színt hozott a környékre, nem tudok túl sok ilyenről, de mivel a minőség csillagos ötös, és az adagok is jók (konkrétan nem hittem volna, hogy elég lesz, de az volt), így ha valamit, akkor ezt a helyet tiszta szívből tudom ajánlani - pedig sok helyen ettem már, ez látszik a mérlegen is.

Elérhetőség: https://www.facebook.com/budapestdiningsociety

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.