Karácsony 2010 - Menü és mifene

Aki ismer az már tudja, hogy kevés olyan dolog van, amit annyira nem kedvelek, mint a karácsonyt. Noha már túlhaladtam az utálkozáson, meg hogy mennyire szar, és megpróbálom élvezni, lássuk be annyira nem mindig egyszerű ez. Mindenesetre idén nem arról lesz bejegyzés, hogy mi nincs, hanem arról, hogy mi van. Amúgy meg itt egy kép a máshová jobban nem is illő (öcsém hirtelen jött) ajándékról, a másolt DVD-t tartalmazó blog-kompatibilis (mit kompatibilis, névadó keresztapja!) tok.

23-án este voltunk a megújult Sportban, ami amúgy már rég nem olyan, mint volt, és ahol láttam, hogy a négyes szifonra már van olyan Google app, ami felismeri (legalábbis megpróbálja), hogy mi van a képen. Cigisdoboz simán megvolt neki, amúgy persze nem százas, de ez még egy lökés lesz abba az irányba, hogy kell nekem egy Ipod Touch. Mindezek után hazafelé betértem ifjúkorom kedvenc zabálós helyére, az Avantiba a Fogasnál egy szelet pizzát enni, és a csávó azt mondta, hogy kissé már régi, úgyhogy ingyen odaadja (amúgy vmi 250-300), sőt még ketchupot is ad, hogy kicsit jobb legyen, és ne sértse fel az ínyem. Hát ezen félrészegen teljesen meghatódtam, nem gyakran szoktam ingyen kapni dolgokat, úgyhogy ezúton is respekt, baromi jófej dolog volt.

Aztán a karácsonyi menü: idén vendégül láttam a családom Balassi Bálint utcai részét, és egy különleges menüt készítettem nekik. Az elkészítése olyan három óra volt fullosan, de megérte.

Az első fogás egy fagyasztott-panírozott torpedórák család volt, kicsit fokhagymás tartárral - nem volt benne túl sok extra, de kezdésnek kiváló. Ezt követte a tejszínes póréhagymás krumplileves rukkolával. Ez sem bonyolult, lefőztünk egy valag krumplit, megpucol egy része, felkockáz, póré+hagyma rá olajra, rá alaplé egy literrel, kicsit elvan, sózzuk, borsozzuk, aztán mehet bele a tejszín, a csomag rukkola, beturmixoljuk, kicsit még lassú tűzön elpöszmög, aztán már csak melegen kell tartani. Volt itthon száraz kenyér, azt is felkockáztam, olívaolajjal összeforgattam, és sütőben megpirítottam, kiváló volt hozzá.

A főkaja lazac, ezzel ugye nem csinálunk semmit, esetleges szálkamaradványokat kiszedjük, kicsit sózzuk-borsozzuk, aztán serpenyő felmelegít, és megsüt. Ha szeretjük a bőrét, akkor az a titka, hogy jó ropogós legyen, hogy azt az oldalát sütjük többet (praktikusan 75-25). Miután megvan, limeot csavarunk rá, és flamó. Köret kétféle volt, az egyik a fentebb említett főtt krumpliból készült saláta. Felvágtam két szál újhagymát és egy fej lilát nagyon apróra (aprító),az öntet pedig fehérborecet, víz, cukor, só, citromlé elegyéből állt össze, ízlés szerint, mindez rá a burgonyára, és tálaláskor még egy kis tökmagolaj is mehet. A másik előrecsomagolt gnocchi volt, hozzá pedig joghurtos kapormártást csináltam (és ez ennyi is, a nevén kívül nincs már benne).

A desszert karamellkrémes fehércsokis mogyorótorta lett, de most sem ment komplikációk nélkül a dolog. Kezdésnek a piskóta már jobb lett, mint legutóbb a Kinder Pinguinál, de azért a sütőpapírt most sem akarta teljesen elengedni, úgyhogy ott akadt némi ipari veszteség sajnos. Ezek után még vékony is lett, kettévágás esély nélkül, szóval úgy döntöttem, hogy akkor a cucc megy a tetejébe. Cukor olvaszt karamellnek, bele 3 deci tej, vanília-aroma, pár kanál liszt sűrítésnek, meg 15 deka vaj (na ez kurva sok volt viszont). Mindezek összerottyantása után ráöntöttem az egészet a piskótára, elegyengettem. A fehércsokit meg akartam olvasztani, de a Boci ördögtől való lehetett, mert inkább pirult/darabolódott, minthogy folyósodott volna (ilyet se láttam még, teszem hozzá)... kicsit azért meggyőztem, és ráküldtem a karamell tetejére, meg aztán pár pici cukordrazsé-díszítést is. Ment a hidegbe, keményedett, és a végeredmény fasza lett, a szerencsétlenkedés ellenére is.

Szóval ez volt idén, én mindig bízom benne, hogy jövőre még jobb lesz, most már volt a Penthouseban fa, meg a Jézuska meghozta a baszom nagy tévét is, szóval azért alakultak a dolgok tavalyhoz képest.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.