Eljött az ideje annak, hogy bemutassam az egyik személyes kedvenc bandámat a turntablism világából. Tudjátok, ez az a műfaj, ahol a DJ-k odaállnak néhány lemezjátszó és keverő elé; és a zenéket alkotóelemeire bontva valami egészen újat alkotnak. Ennek van egy nemzetközi világbajnoksága is, ez a DMC, azaz a DJ Mixing Championship, ahol a címben megnevezett banda 2002-ben a technikai kategóriában megszerezte az első helyet. Részben hip-hopról van szó, és nem meglepő módon francia illetőségűek a srácok. 

Azon már szerencsére 2009-ben túl vagyunk, hogy néhány csökött agyú elkezdjen vitatkozni azon, hogy a lemezjátszó nem hangszer, és hasonlók. Amennyiben igen, őket megkérem, hogy hagyják el az oldalt, nekik mostantól nem írok. 

Az első albumukat self-titled, és 2005-ben jelent meg. Kezdésképpen az Absesses című számukat ismertem meg, ami kőkemény hip-hop, és zseniálisan használja a fentebb említett építőkocka jelleget. Nézzük is meg közösen ezt most, aztán folytatjuk. 

Kellemes az egész, egészen a végéig, ahol felpörgetve beköszön egy kemény d'n'b-szerű alap. Nocsak, gondolhatnánk, hát ilyenben is utaznak a fiúk? Nem is kevéssé, olyannyira, hogy ezek is ők. Violons. 

Azt hiszem ez eléggé odabaszott mindenkinek, tekintve, hogy ez már annyira nem tradicionális hip-hop jellegű, de hisz minek is kéne annak lenniük, ők maguk is electro besorolásúnak tartják magukat jórészben.

Ennyit idáig, a mostani írásom apropója pedig a január 12-én megjelent második lemezük, melyről már korábban az a hír keringett, hogy sokkal inkább elmentek rajta az elektronikus irányba. Nos, jelentem ez így van, mégpedig nem is kevéssé. A lemezt eddig agyonhallgattam néhány nap alatt. A megjelenés előtt kis idővel már kiszivárgott az egyik legütősebb zene, amelyet nem csalás, nem ámítás, a Justice neve fémjelez produceri szinten. Őket pedig nem kell bemutatnom, ugye...?? 

Miután a fejünket visszapakoltuk a helyére, rakjuk össze a képet a legelső videótól idáig. Talán kevésbé meglepő ezek után, hogy a többi zenében is besegített Yuksek, akinek egy másik remixével szintén nemrég találkozhattatok. A lemezről kiemelném még a címadó dalt, melyben szintén egy voice-samplerre lett rárakva egy lassan földbe döngölő beat, kisebb középkori országok hadigépezetekkel való elfoglalásához tökéletes zene. Ha pedig ki kell még emelni közülük, akkor a Bonne Nouvellét tenném, hiszen a groove tökéletes benne, már-már britrocknak is hihetnénk, mivel a gitár sem hazudtol meg ebben; de hát mégsem az. 

Akad még torzított énekből is néhány számban, valamint ismét eljátsszák a bekezdünk midtempoban, és a végére felpörgetjük című játékot is - de ha olyan jól teszik, miért is ne csinálnák? A Birdy Nam Nam-é az év első lemeze idáig számomra, ami említésre méltó, és a léc elég magasra lett téve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.