Napfény nélkül - Árnyas étterem

Ezzel az írással az a helyzet, hogy ide volt szánva, de mivel durván meglektorálták, valamint önkényesen kitöröltek belőle részleteket, melyek egyáltalán nem huszadrangúak, így fogadjátok szeretettel a valódi beszámolót az Árnyas étteremről.

Enyém lehetett az a megtiszteltetés, hogy utolsóként, a karácsonyt választva témául mehettem éttermet tesztelni a be nem került kommandós-jelöltek közül. Nem mondom, hogy könnyű választás volt, de végül sikerült kiválasztani az Árnyas éttermet, mely fiatalkorom meghatározó helyszínéhez közel (gimnázium), a Diós árok utcában (közben) található, a II. kerületben, gyakorlatilag a János kórház oldalával szemben. Felérkezve az utcafrontról lépcső visz fel az étterem szintjére, ahol ilyen zord időben magányos, kiürült, több részes kerthelység árválkodik, mely kiváló helyszíne lenne bármelyik horrorfilmnek. Végül, rövid tétovázás után az egyetlen lehetséges irányba fordulunk, és a vastag faajtót kinyitva megtaláljuk azt, amiért jöttünk.

A pincér a foglalás alapján a helyünkre vezet, majd miután automatikusan nem érkezik, kérjük a karácsonyi menüt (http://www.arnyas.hu/karacsony.html). Azt még mindig nem értem, hogy mihelyst rögtön megérkeztünk, honnan kéne tudnunk, mit akarunk inni, de sebaj, veszi a pincér is, majd amikor visszatér, a már fentebb említett külön menüvel, kiderül, hogy az csak holnaptól érvényes, noha mától van írva. A történethez hozzátartozik, hogy először szerdán akartunk menni, de akkor, mint kiderült, este zártkörű rendezvény van, tehát maradt volna erre a csütörtök, pénteken teljesen zárva, és szombat-vasárnap pedig szintén csak déltől ötig tartanak nyitva. Nos ekkor úgy éreztem, hogy akkor felállok és elmegyek, dehát gondoltam az nem lenne szép dolog, meg amúgy is, nem futamodunk meg, improvizálunk.

Innivalók közül ribizliszörpöt kértem, az nagyon jó volt, partnerem pedig narancslevet, semmi extra. Levesnek ő húslevest választott, én pedig gyömbéres sütőtökkrémlevest. A húslevesbe, nevével ellentétben egy fia hús sem került, ellenben volt néhány nagyra nőtt grízgombóc, meg jónéhány sárgarépa. Az ízével nem volt gond, de nem is volt semmi extra, teljesen átlagos. Az én levesem viszont kellemesen krémes és nagyon ízletes volt, a néhány darab (pirított?) tökmag pedig csak még magasabbra emelte az élményt.

Ezután már kezdtem úgy gondolni, hogy üsse kavics, ha már nem ettem borlevest, meg rántott pontyot, akkor pótolunk, ahogy tudunk, szóval kikértem magamnak a rántott fogast hasábbal, partneremnek pedig a bécsi sertés szűzérmét, karikaburgonyával. Mindkettő óriási adag volt, előbbiből két hal, utóbbiból pedig három jól megtermett rántott hús volt az adag, szemmel láthatóan az étterem is a régi iskolát követte a nagy porciók terén.

A halam filé volt, kirántva, érződött rajta a természetes íze, finom volt. Meg kell mondjam, megszenvedtem vele, alig bírtam megenni, akkora volt. A köret sima, mirelit rósejbni volt, és adtak hozzá sima majonézt (partnerem szerint tartárt, de szerintem nem az volt) is. A bécsi érmék úgyszintén kiválóak voltak, és a hozzájuk adott sült burgonyaérmék is tökéletesen megállták a helyüket. Volt még ehhez a fogáshoz egy paradicsomsaláta is, szintén nem volt semmi extra, de az elvárható szintet azt hozta.

Végül a fizetésre került a sor, és ehhez jó tudni, hogy amennyiben likeoljuk az étterem Facebook oldalát, úgy az adott likeolók számának függvényében egyre inkább növekvő százalékú kedvezményt kapunk. Ez a szám jelen pillanatban húszon áll, tehát ennyivel kevesebbel, még plusz két üdítővel, valamint borravalóval együtt a fentebb említett tételek összesen nyolcezer forintba kerültek. Ha azt nézzük, hogy az Onyxban mondjuk ugyanennyiért kapunk egy háromfogásos ebédmenüt, azt mondom, hogy nem volt különösebben nagy élmény, és ebben benne van az, hogy nem tudtuk azt enni, amiért odamentünk. Ezektől eltekintve, ha budai nagypolgár lennék, esetleg olyan, akinek nem számít egy random vacsorára ennyi, azt mondanám hangulatos hely, és érdemes oda menni, még ha kicsit drága is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.