Publikus

2014.04.08. 07:28

A Kecskeméti utca három szám alatt nagyon pörög az élet: volt már itt Közhely, Atelier, most meg a Leveses srácok nyitottak itt egy beülős éttermet.

2014-04-07 18.47.29.jpg

A kínálat nincs túlbonyolítva: csak és kizárólag menü kérhető, este hatig két fogás is, utána csak három, 1490 illetve 1990 forintos árakon. A beltér maradt nagyjából amit megszoktunk, jó kis faberendezés, és külön öröm, hogy végre van fény, a kajafotózás-szelfi tengelyt elősegítendő ez mindenképp jó pont.

2014-04-07 18.55.03-1.jpg

2014-04-07 19.01.48.jpg

A történet úgy fest, hogy három előétel, és három desszert közül választhatunk, a közepére pedig van háromfajta hús, ötfajta szósszal és körettel, valamint egy vega kaja is, szóval a kombináció és a permutáció nem hogy szabadott, kötelezően választandó. Ja, és a pincérek tableten veszik fel a rendelést, ami menő.

2014-04-07 18.44.34.jpg

Előételként a kakukkfüves gombaleves nagyon betyár: sürű, intenzív, ámde nem túlflancolt gombaíz, mellé két karika bágettel.

2014-04-07 18.52.08.jpg

A cukkinis rizottó tökéletes állagú, a kis pirított mandula pedig teljesen jól szinesíti.

2014-04-07 18.51.59.jpg

Az egyik főkaja a csirke/fokhagymás majo/krumplipüré, és bizony itt jövünk rá a turpisságra: a husi szuvid, és csak egy kérget kap, ami a konyha szempontjából is leegyszerűsíti a dolgokat ugye az előkészítés miatt, nekünk meg jó, mert állati jókat kapunk. A krumplipüré, habár Robuchont nem kiáltanék, de kellemesen vajas, a majonéz pedig, bár ehhez annyira nem illett, azért jó volt.

2014-04-07 19.06.27-2.jpg

Az én választásom a kacsa/barnamártás/krumplisaláta volt. A comb szerencsére filé formájában érkezett, és a korábban említett metódusnak hála ezt is úgy kaptam, ahogyan kell, kis ropogós bőr, pont jó húzású hús.

2014-04-07 19.06.43.jpg

A krumplisaláta a legjobb emlékeket idézi, kis olajjal, snidlinggel; a barnamártás pedig kicsit konkrétabb, mint vártam volna, de azért ezt is teljes mértékben jóvá tudtam hagyni.

2014-04-07 19.06.50.jpg

Az egyik desszert, málnás panna cotta már alapból tuti, könnyű és finom, de amikor rátérek a pisztáciás csodára, aminek csak az angol nevéből derül ki, micsoda, na ott érződik a konyha erőssége a leginkább (fura módon amúgy, és nem azért, mert az előzőek ne lettek volna egytől egyig csudajók).

2014-04-07 19.19.00.jpg

Pisztáciás alap egy szufléformában, rajta a morzsa, kis dzsem, fagyi: a hideg és meleg kombinációja, remek lezárása a vacsorának.

2014-04-07 19.19.17.jpg

Az árakról már beszéltünk, a korsó Publikus sör pedig 490, így lesz kerek a vacsoránk. Ez a fajta rendszer, miszerint csak három fogásra szűkített étlap egy új színt hozott a környékre, nem tudok túl sok ilyenről, de mivel a minőség csillagos ötös, és az adagok is jók (konkrétan nem hittem volna, hogy elég lesz, de az volt), így ha valamit, akkor ezt a helyet tiszta szívből tudom ajánlani - pedig sok helyen ettem már, ez látszik a mérlegen is.

Elérhetőség: https://www.facebook.com/budapestdiningsociety


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr135981664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása