Kono Pizza sajtómegnyitó

2011.09.20. 10:02

Múlt héten csütörtökön miközben épp a hitel intéződött, Gábor meghívására benéztünk a Mammut I. harmadik emeletén lévő Kono Pizza megnyitójára, melyet a Lucullus BT-vel közösen szerveztek. Odaérve gyorsan bemutattuk magunkat, beszéltünk Gáborral, majd már a sorban álltunk kezünkben a mappával, amikor máris elkapott minket Antal Kata, aki az egyik tulaja a helynek, és mesélt pár szót magáról az egész koncepcióról.

A Kono annak a Rossano Boscolo-nak a franchise-a, akinek nevével már simán találkozhattunk például itthon is hotelek kapcsán. Nos, neki jött az a kiváló ötlete, hogy mi lenne, ha a fagylalt külsejét kombinálnánk a pizza belsejével, így megalkotva a 21. század gyorskajáját, nem kell mindig ülni, neked csavargatni a szeleteket, hanem akár menet közben is lehet fogyasztani. Ez a gondolat a valóságban korántsem hangzik olyan rosszul, és így jött létre a Kono pizza gondolata, ami már elég sok országban elérhető, idéntől például itthon is, ráadásul teljes mértékben másolható, franchise rendszerben.

Az egész lényegét az adja, hogy a tölcsér a tészta, ebbe jön bele a paradicsomszósz, a mozzarella, a különböző feltétek, újabb adag paradicsomszósz, mozzarella, és újabb különböző feltétek, szendvicsszerűen rétegezve.Ez belemegy a Konogépbe, ami három perc alatt megsüti az egészet, de nem is akárhogy: belerakod a tölcsért, és kívülről is nyomon lehet követni, ahogy szépen megy körbe. Az alapanyagok jó része eredeti olasz, de a többi is egészen fantasztikus, mint azt mi is letesztelhettük.

Kétfajtát kóstoltunk: az egyik volt a Giuseppe, darált hússal, paprikával, lilahagymával, a másik pedig a Pollo, salátamix-szel, csirkemellfilével, paprikával, és fetával. Mindezek mellé még kértünk egy kis sült krumplit is. Nos, a tölcséres pizza engem meglepett, mert még ízletesebb volt annál is, mint amit vártam. Egyrészt a tészta iszonyat finom, vékony, és ropogós. A mozzarella kellemesen olvadós, simán el lehet vele játszadozni, hogy milyen hosszúra tudod kinyújtani (első randin mondjuk lehet a másik fél ezt annyira nem értékeli, küldjük is haza nyugodtan, mert nincs meg benne az a játékosság, ami minket jellemez).

A darálthúsos betét baromi ízes és fűszeres volt, pont a megfelelő arányban, a csirkésnél pedig a ruccola és a hús összhangja adta meg azt, hogy legszívesebben benyomtam volna még kettőt, dehát az átkozott diéta miatt nem lehetett. A sült krumpliról is szólni kell pár szót, mivel nulla (azaz 0) olaj hozzáadásával készült, a sózás is hanyagolva van, de mégis teljes mértékben hozza a gyorséttermi feelinget, nekem nagyon ízlett.

Vannak még különböző pizzák, klasszikus és különlegesebb olasz ízek, tészták, fűszeresebb vagy frissebb, mindenki megtalálhatja a neki tetszőt, arról nem is beszélve, hogy lehet édes belsővel is kérni, mint például vaníliakrém, ricotta, csoki, vagy mogyorókrém. Mindezek mellett még frittata Kono is van, valamint egyéb reggeli ajánlatok is, szóval két dologban biztos vagyok, az egyik, hogy mindenki megtalálja majd a számítását, a másik pedig, hogy ide még vissza fogok térni.

Ezúton is köszönjük a lehetőséget a kóstolásra a Kono Pizzának, Gábornak, és a Lucullusnak, nagyon jó kis élményben volt részünk ezzel, és persze sok sikert kívánunk az étteremnek!


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr403234428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.