Belga vacsora Philippe-nél

2011.07.21. 06:09

Pont, amikor úgy gondoltuk, hogy a T&T vacsora lényegében felülmúlhatatlan mostanában, valamint úgy is, hogy akkor a nyári szezonra lenyugszunk kajálás terén, érkezett a Lucullusos ajánlat, hogy akkor június 30-án is lesz francia-belga vacsi. Hoppá, akkor mi is ráérünk, megyünk hát? Nem is kérdés...

Sajnos pont aznap döntött úgy a finn nemzetbiztonság, hogy koholt vádak alapján össztűz alá vesznek, de szerencsésen kiszabadultam, és ezt négy gintonic-kal meg is ünnepeltem, így eleve emelkedett hangulatban érkeztem a vacsorára. Asztaltársaságunkat ezúttal is üdvözlöm, és egy lájkot kérnék is tőlük a bejegyzésre.

Kezdésnek rendeltünk pár belga sört, majd érkezett az előétel, különböző falatkák bagettel. Már itt lehetett érezni, hogy nem szarral gurigázás lesz, de sajnos perpill nem emlékszem, hogy pontosan mik is voltak. Az tuti, hogy volt lazac, endívia, meg tojás, a többit találjátok ki a képről.

Ezután jöttek a terrinek: almás és véres hurkapástétom, disznósajt, és kacsamáj. A hurka tökéletes volt, a disznósajtot még mindig nem szeretem, de megettem, viszont a kacsamáj egyszerűen olyan felséges és tökéletes volt, amilyen jót én még soha nem ettem (ebben úgy nagyjából a többiek is egyetértettek). A fűszerezés miatt volt egy olyan pikáns, kicsit kesernyés mellékíze, ami fel is tette a koronát ennek a fogásnak ezen részére.

Következett a homárleves (hoppá) friss házi tejföllel. Ilyet még soha nem ettem, de annyira benne volt a tenger, az óceán hangulata, amennyire csak lehet, szintén fantasztikus fogás volt.

Ha még ez nem lett volna elég, ágyúgolyókkal ment tovább a bombázás: csirke, sajt, és koktélrák krokettek képében. Nem mondom, hogy egyszerű volt őket megkülönböztetni egymástól, az Ardenne-i sajt mindenkinek simán ment, a csirke (pirosas) és a rák (szürkés) viszont nem volt annyira agyeldobó.

Ezen a ponton éreztük azt, hogy szét fogunk durranni. Mindeközben egy kis fehér kutya rohangászott össze vissza, akire néha a pincérek ráléptek (szevasz ÁNTSZ), viszont én meg úgy le tudtam kenyerezni egy kis marhapofával, hogy alig akart arrébbmenni. A szervíz, ha már említettem, 100%-os volt, egyrészt minden fogáshoz fűztek pár szó magyarázatot, hogy mit is eszünk, hogyan, és miért, valamint a tányérokat is egy általunk ismeretlen sorrend alapján hozták ki minden éteknél, még ha ehhez háromszor keresztül is kellett mászni a szűkebb részeken.

A kikészülés felé haladó úton a következő fogás a Kriek málnás sörből készült sorbet volt, kicsit jégkásás jellegű, ennek állítólag le kellett volna hűteni a gyomrot, rendberakva azt, de nálam ez nem jött be, ami abból is látszik, hogy hozattam a ház legerősebb söréből is egyet, ami emlékeim szerint 11,3%-os volt; ezúton is gratulálok magamnak a bölcs ötlethez.

Utolsó előtti fogásunk a sült marhapofa volt petrezselymes burgonyával, a hús fantasztikusan ízes és omlós volt, a krumpli nemkülönben, kicsit lepirított, ahogyan azt kell, de, mint már említettem, Buksi is megkóstolta a falatot, és igen ízlett neki (az eb amúgy már nem is éri be a szimpla kutyakajával, bélszínt, meg hasonlókat fogyaszt csak).

Záróakkordként jött a desszert-trió: apátsági trappista sörsodó, dohányfagyi, és csokis finomlepény. Mindhárom különleges volt a maga nemében, én legalábbis még egy hozzá hasonlóval sem találkoztam. A csokis lepény a töménységével tűnt ki a sorból, a dohányfagyi vicces volt, mert tényleg mire elért a falat hátra a torokba, ugyanúgy kapart, mint egy pipadohány; a sörsodó pedig lágy állagával és iszonyat édes, mézes ízével taglózott le mindenkit.

Ezen a ponton már úgy éreztem, hogy akkor eljött a dicső vég, leszálltak az angyalok, nekem meg végem. Még a meditálókamrába tett látogatás sem segített, noha itt már nem is a kézszárító és a kéztörlő papír volt jelen, hanem az egyszer használatos, eldobható törülköző - valóban elit. Dugig tömve távoztunk a helyről, és van egy olyan megérzésem, hogy ezt aztán iszonyat nehéz lesz überelni valaha is. Köszönjük Philippe!


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr933056414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.