Elérkezett az idő a végső átmozgatáshoz: vasárnap egy rettenetesen alkoholmámorban telt team buildinget követően bepakoltam mindent dobozokba (ezekben A. volt segítségemre), majd délután érkezett KiiB melletti másik költöztetőm, Dani (leánykori nevén dboxy), aki hűséges T3-as Transporterével be is állt a mélygarázsba, hogy a lehető legúriasabb módon tudjunk búcsúzni a Penthouse-tól.

Két körben lettünk meg: mind a bepakolgatás, mind a kipakolás egy-egy órát vett igénybe, így kábé kilencre Danit haza is engedtem, és ottmaradtam az új lakóhelyen, a 12. kerület szívében, a Nárcisz utcában. Este már annyira nem volt erőm pakolászni, valamint a szobában is izmos festékszag terjengett, úgyhogy a nappaliban aludtam a felfújható ágyon, ilyen remek hálótársakkal.

Másnap pedig a munka után ez a kép fogadott a szobában, innen kezdődik az új sztori. Ami pedig ezután jön, az már történelem(mé válik majd egyszer).

Végül aznap este ezt hackeltük az ajtóra. Másfél órás munka volt, de megérte, mivel így már egy amerikai tinédzserhez hasonlóan nekem is óriásposzter van a szobámban (aki pedig ezt nem értékeli, annak feltehetően igen szegényes a lelkivilága, nem volt gyerekszobája, és savanyú is egyben).


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr972840761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.