Egy átlagos szerda este

2010.11.13. 10:36

A tegnap említett Havasi után, természetesen mindennek megadva a módját,becsekkoltam az Ó utcai Divat Fodrászatba (beer garden, music venue, hozz sört), ahol elkezdődött az este Jandó és Dave társaságában, melyhez később Sümü és Vanda is csatlakozott (igen, mindannyian ott laknak, ez meg egy self-post lesz, mert ilyen is kell). Szóval kis keverés-próbálkozás után elfogyott a sör, és le kellett menni az éjjelnappaliba, ahol viszont már nem adtak piát, mert 11 elmúlt. A Bakegérben nagy volt a sor, a másik kisboltot, ahol meg szartak az önkormányzati rendeletre, két hétre bezárta az APEH.

Visszatérve fél éjfél körül maradt az az opció, hogy netes piarendelés, az én agitációmra pedig lett az Italpincér, és berendeltük a literes vodkát, két lityi üdítővel. Sajnos mindenféle gáz volt állítólag, ami engem annyira nem érdekel, a pia mindenesetre egy órával később érkezett meg, szóval a többiek eléggé blacklistelték a dolgot, de legalább legközelebb ki tudjuk próbálni az Ordas pakkot is.



A következő említésre méltó pontja az estének, amikor felugorva akartam biztosítani, hogy előbb érjek a vécére, mint Dávid, de ezen akció közben kábé láthatatlannak vettem a kisasztalt, DE nem volt az, így izomból belerúgtam, és azonnal le is sántultam. Öröm az ürömben, hogy a konkurencia időközben eltérült, így már bentről tudtam végighallgatni a kivülről jövő ajtórugdosást és káromkodást.

Fél négyre elfogyott minden, így lementünk a szokásos szerdai Hairy nightra az Instantba, és kikértük a 3:2-es VBK-t, ami feltette az i-re a pontot, főleg azután, hogy négy után pár perccel le is húzták teljesen a zenét. Mi legyen, át sréhen szembe balra a Csirke Csibészbe, majd egy jófajta szendvics magunkhoz vétele után vissza a DF-be. Ott valami birkózós játékkal küldtük még de nem sikerült kitörni benne a másik kezét (!), ami mellesleg elég jól volt lemodellezve, mutatta azt is, hogy hajlik a csont... ezek után nappaliban lepusztulás, majd reggel ébredés, hogy még mindig fáj a lábam.



Napközben mertem csak ránézni, majd ment is a fénykép anyámnak, ennek következtében este röntgen, és ó yeah, eltörött, habár el nem mozdult. Ezzel megvolt az első törött csont is, és bár a sebészetre nem mentem be, fixáltam magamnak, és most pedig a magyar irodalmi rovatunkban szeretném feleleveníteni a kis bicebóca történetét.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr252435125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.