Kevesen tudják manapság az Utolsó Éjjel eljövetelét várva, hogy ezelőtt is volt egy blogom, amely körülbelül 3 évig húzta (2005-2008), de még kevesebben tudják (na jó, csak egy fél gimnázium), hogy előtte is írtam ám mindenfélét, többek között a kedvenc underground suliújságát is a No.1 rózsadombi gimnáziumnak. Többet ezzel kapcsolatban már igazán nem mondhatok, mert már így is gyorsan meginduló kommandókat vízionálok lent az utcán, melyek csak rám várnak...

A lényeg annyi: mostantól péntekenként régi sztorik, írások jönnek, melyeket jó eséllyel még senki sem olvasott online, csak papíron. Ez János története.


Misszió: pótOsztálykirándulás
Szereplők: Bence, Dóri, Gabesz, Gazsi, Johi, Marci, Peti, Petra, Speed, Taszi
Helyszín: Budapest, Kehidakustány, Zirc
Időpont: 2006.03.04-05.
Jármű: Mazda 2, VW Passat


Nap 1.

Indulás: 17:00

Indulás mínusz 00:30

A csapat fele (Johi, Taszi, Gabesz, Marci, Speed) a megbeszéltek értelmében a Sportban gyülekezett, és itt intézett pusztítást az alkohol ellen. Johi noszogatására végül olyan 5 körül a verdába csaptuk a seggünket, és elindultuk az Atomic Sport Club mögötti parkolóba, ahol a többiek vártak ránk.

Indulás plusz 00:05
A parkolóban találkoztunk, és itt hatalmas örömködés, illetve sörbontás (hála Tominak) után még egy gyors pisi, illetve cigi jött.

Indulás plusz 00:18
A MOM-park után Marcikának eszébe jutott, hogy ő bizony a Sportban hagyta a táskáját. Nosza, mitévők legyünk, telefon Taszinak, hogy mit vegyenek, majd visszafordultunk, és tipliztünk vissza, ahol is táskafelvétel, és újabb cigi következett, majd végre fél hat körül a többiek után eredtünk.

Indulás plusz 00:40
Majdnem oldalba baszott minket egy Merga.

Indulás plusz ~01:50

Az autópályáról lehajtva Tominak eszébe jutott, hogy hopp, de mi nem vettünk ótópálya-matricát. Így bár megspóroltunk 1500 forintot, de nem akarván további 100 rongyos büntetést a nyakunkba, a továbbiakban a Balaton déli partján folytattuk utunkat. Időközben Tasziékat is beértük, jót forogtunk vagy nyolcszor egy körforgalomban, és nagy nehezen, de nyolc körül odaértünk a már jól ismert szálláshelyre.

Kehidakustány

Időközben kiderült, hogy a múltkori szobánkban már más alszik (amikor valaki vígan benyitott oda, akkor derült erre fény), de ebből konfliktus nem kerekedett. Megvacsiztunk, szereztünk kávéspoharakat a Jagernek, a karton sört bebasztuk a hűtőbe, és kezdődött a móka. A móka, mely hamar elfajult, egyenes arányban azzal, hogy hogyan fogyott a sör. Csak címszavakban, borultak a székek, az ebédlőben ment a diszkó, a szobában Bence tolta a pornót a laptopon, ki lett égetve az ágy, a növény tiszta csikk és hamu lett, a poharak hamutálak lettek, a fal és a kárpitos székek csöppet vizesek lettek (-"Na majd jön a Tünde (tulaj), és akkor meglátjátok mit kaptok, meszelhettek, meg kárpitozhattok majd! " -"Megbaszom én azt a Tündét!"), valamint tiszta szemét és sör lett minden. Ja és persze a szoba denkelhető volt. Arról, hogy ki kivel mikor hová és mit csinált, nem írok, hiszen mindenki tudja, ellenben Marcika még hajnali háromkor is úgy érezte, hogy rombolnia kell, tehát szétbaszott egy kispoharat (melynek maradványait a WC-tartály őrzi), illetve lekvárral és hamus vajjal szétgermózta a terítőt. Alapvetően nem volt ezzel baj, csak aztán a Bencével mi vittül el a házinéni rinyálását, melyet kora hajnalban ki tudtunk volna hagyni. Végül elcsendesett minden, és fél négy körül lepihentünk.

Nap 2.

Rendrakással, és fosással kezdődött a reggel, miután jött a reggeli, és a nap legszomorúbb élménye.

A nap legszomorúbb élménye...
...pedig az volt, hogy a baszadékoknak, miután gyönyörűen rendet raktunk, és nem is vertük szét a házat, volt pofájuk 4300-at legombolni rólunk (még egyszer, ebben benne volt egy éjszaka, és két hideg kaja- felvágott, kenyér, vaj, stb). Hogy ebben mi volt ennyi, azt nagyon nem tudtunk, de ez kicsit feldúlt minket, s ez magával vonta azt is, hogy kijelentettük: többet ide nem jövünk.

Élményfürdő
Hatásos, szexi tanárnénis belépőnk után megvettük a jegyeket, és bementünk pancsizni. Itt semmi extra nem volt, kivéve hogy Gabesszal az élen remekül romboltuk a fürdőben azt a kialakult képet, hogy ide normális emberek járnak.

Idézetek:

Gabesz:
-Nekünk nem kell szekrény, bazmeg! (Kehidakustány, belépő-pénztár, miközben vesszük a jegyeket, és kiderül, hogy két rongy)
-Kussoljál már bazmeg! (Kocsiban, ha valaki az esetek 80%-ában a Gabeszhoz szólt)
-Ótóked.

Tomi:
-Hívjuk fel a Taszit, ő beleszól, hogy halló, és üvöltsük bele, hogy fasznak pofázol itt?! (Gabesz beszólásának továbbfejlesztése)


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr182376370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.