Régi sztorik - Első rész - Multifilter rovat, Párkány

Kevesen tudják manapság az Utolsó Éjjel eljövetelét várva, hogy ezelőtt is volt egy blogom, amely körülbelül 3 évig húzta (2005-2008), de még kevesebben tudják (na jó, csak egy fél gimnázium), hogy előtte is írtam ám mindenfélét, többek között a kedvenc underground suliújságát is a No.1 rózsadombi gimnáziumnak. Többet ezzel kapcsolatban már igazán nem mondhatok, mert már így is gyorsan meginduló kommandókat vízionálok lent az utcán, melyek csak rám várnak...

A lényeg annyi: mostantól péntekenként régi sztorik, írások jönnek, melyeket jó eséllyel még senki sem olvasott online, csak papíron. Ez János története.

Az első kaland egy kirándulásról szól, a kocsmaajánló Multifilter rovaton belül.
Helyszín: Párkány, Szlovákia
Dátum: valamikor 2004-ben

Az este úgy indult, mint a többi, amikor is egy spontán szerveződés során Szédült Simon megkérdezte tőlem, hogy nincs e kedvem kimenni velük. Én rögvest kapva kaptam az alkalmon, papírt és tollat ragadtam, hogy mindent pontosan vissza tudjak majd adni, és felkerekedtünk. Kisebb szervezési bakik folytán Simon végül is nem tudott jönni, viszont jött még Kisdani, Gorbacsov, és a négy kereket Paulka & Co. biztosította alánk.

A Mária Valéria hídon átérve nem is mentünk sokat, rögtön betértünk az ottani Sport (!!!) kocsma melletti másik helységbe, melynek a hangzatos ’Pub K.O. pivoren’ volt a neve. Sajnos a helyi pultos hölgy nem tudott forintból visszaadni, csak elfogadta, így kénytelenek voltunk beérni 4 korsó Zlatý Bažant-tal, darabját 240 Ft-ért (mennyi is a Sportban az Ászok…?). Ide beülve nyugodt iszogatásba kezdtünk, majd ahogyan az elfogyasztott sör mennyisége egyre nőtt, úgy döntöttem, hogy felkeresem a mellékhelységet. Oda belépve egészen kultúrált látvány fogadott, csak a szarós WC nem volt nyitva, annak a kulcsát a pultnál kellett elkérni. Odakint kézmosó, szappan, kéztörlőkendő és szárító fogadott, ami nem rossz felszereltség.

Visszatérve a többiekhez az a látvány fogadott, hogy jöttek új arcok: egészen jó csajok is voltak (a rusnyák mellett, és sajnos pasival L). Egyébként az egész helyen szinte csak magyarul beszéltek, szlovák szót nem is hallottunk, volt zenegép, és két csocsó is, tehát szinte minden igényt kielégített a hely. Azért mondom, hogy szinte, mert egyvalami nem volt, ami kellett volna. Biliárd.

A sörök elfogyasztása (illetve az opcionális felesek) után átmentünk a kb. 300 méterrel arrébb lévő ’ Bastia Biliard’-ba (ami egy nagy gyárépület-szerű komplexum hátuljában volt, és egy eldugott bejáraton keresztül lehetett bemenni), és kikértünk egy asztalt. Összesen kettő volt belőle, és amúgy sem volt túl nagy forgalom (péntek este 10-11 lehetett, és kábé 10-en voltak bent, egy nagyobb helységben). A hely teljesen elit volt: jó minőségű dákók, kréta, és jobb asztalok voltak, mint a Gold Crown-ban (későbbi Multi tartalma).

Itt már Kisdanin, és Gorbacsovon kezdett kijönni az elfogyasztott alkohol hatása, minek következtében Gorbacsov elkezdett orrba-szájba telefonálgatni, és még jobban inni, valamint Kisdani úgy kezdett kinézni, mint egy SS-tiszt a szabadideje aktív eltöltése közben, melynek végeztével úgy döntött, hogy lepihen a terem sarkában a jó pihe-puha padlószőnyegen (megjöttek a magyarok bazze). Le is feküdt, de sajnos csak egy percet tudott eltölteni ott, mivel a helyi mogorva pultos srác odajött, hogy „ez nem egy kocsma, ez egy bár”, és áttessékelte Danit az ülőhelyek egyikére. Ide csatlakozott Gorbacsov is, miután betesztelte a férfi és a női WC-ket.

Miután kibiliárdoztuk magunkat, és a pultos is kellőképpen kibasztatott minket („csukd már be magad mögött a WC-t, otthon is így csinálod?”, stb.), úgy döntöttünk, hogy hazatérünk. A hazaút nyugalmasan csendes volt, csak Solymár környékén volt egy kis incidens. Történt ugyanis, hogy Gorbacsov egy barátságos ’hahó’-t akart kiáltani az egyik útszéli kurvának olyan 80-as tempónál. Azonban csak a ’Ha’ szócskáig jutott el, és a kiáltás végét (mivel már úgyis elhagytuk a célpontot) hányás váltotta fel… még szerencse, hogy le volt tekerve az ablak…

Az egészhez csak annyit fűznék hozzá, hogy Párkány nem rossz hely, főleg, hogy szinte csak magyarok lakják, és elég sok helyen fizethetsz forinttal is (a legrosszabb, ami történhet, hogy nem tudnak visszaadni), valamint az árak úgy 20-30%-al olcsóbbak, mint itthon.
Tehát hajrá világot látni, és meg se álljatok az első kocsmáig!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.