Félsziget Fesztivál

2010.09.22. 04:46

Remélem az elmúlt egy hét elég volt ahhoz, hogy feldolgozzátok Marosvásárhelyi postom első részét, hiszen most jön a második darab, rögtön egy videóval megtápolva. Ha még emlékeztek, ott hagytuk abba, hogy szépen lassan elindultunk a fesztivál felé, ahová olyan 20-25 perc séta után (le a hegyről) meg is érkeztünk.

Már-már a Szigethez hasonló flessünk volt, amikor át kellett menni egy hídon, majd újabb meglepetésként (legalábbis az infópultban, jegykiadónál, pultnál) mindenki beszélt szépen magyarul, ami az előzőekhez képest teljesen pozitívum volt. Bedobtuk a cuccmegőrző konténerbe a táskát, aztán irány a buli. Ami igazán jó volt, hogy itt is nagyon olcsó volt minden, konkrétan egy sör átszámolva 250 (ja igen, a belépő meg 5500), rövidek is olyan 400 környékén, szóval fasza volt.



Eleinte kicsit kipihentük magunkat, illetve nekiálltunk aktívan remélni, hogy az eső nem fog leszakadni, mivel igencsak kezdett a szél is feltámadni. Amint a videóban is látszik, elsőnek belenéztünk a legendás Europe-ba, ami nem volt rossz, ősrock, csak ehhez épp akkor nem volt flessünk, úgyhogy mentünk is vissza az Irie Maffiához, ahol a legelső sorban, hogy a baszott nagy hangfal előtt sikerült megállnunk, melynek köszönhetően a végére a bal fülemet sikerült kicsit leredukálnom.

Mentek le szépen a sörök, teszteltük a vécéket is, melyekből egyrészt sok volt, másrészt relatíve tiszták voltak; valamint v2.0-ként a csap nem bennük volt, hanem kint, egy közös platformon. Újabb sörike, és Hoti a partisátorban. Itt is látszott már az, hogy ez pont egy tökéletes méretű fesztivál, nem voltak se túl sokan, sem túl kevesen, és pl. itt is, még a későbbiek folyamán is (Cattaneo) simán volt normálisan hely. A fizikai felosztása is érdekes a fesztiválnak, mivel a 3/4-éig saccra kettévágja egy csatorna, amin átkelve két külön részt kapunk - ez is nagyon érdekes volt.


Félsziget fesztivál - 2010.08.28. from Jason Bourne on Vimeo.


Visszatérve a programhoz, következett Noisia, előtte meg Gojira, aki állítólag kurvaismert, és kurvajó dj, de az tuti, hogy a másodikból semmit sem láttunk, mert olyan fost játszott (a már amúgy is csúszva kezdő Noisia elé), hogy csak a fejemet fogtam. Ezt kompenzálta a percenkénti ördögvillázással, de a közönség is csak akkor kezdett ennek örülni, amikor már a soron következő dj jött, aki viszont kente is a lecsós gubát, és úgy elkezdte baszni neki, hogy öröm volt nézni. Örömmel is néztük, egészen félórával későbbig, amikor az ég is rákezdett, és leszakadt a francba, úgyhogy kénytelenek voltunk egy kicsit fedettebb helyre vonulni (ugye mivel túl sok esőálló cuccunk nem volt).

Innen kezdődött a lejtmenet, mászkáltunk ide-oda, az eső még jobban rákezdett, nekünk meg már a faszunk kilett, átáztunk, fáztunk, úgyhogy négy körül kikértük a cuccokat, és go home. Itt látszott meg az, hogy iszonyat nagy baromság volt punkoskodni, mert simán kaptunk volna szállást ott olcsón (persze nem is ezért nem akartam, hogy foglaljunk, hanem, mert vagány ezt így - innen jelentem az utókornak, hogy a létező legnagyobb baromság, mert sosem tudhatod, mi történhet veled), és a taxi sem volt drága. Mi persze ez utolsót sem használtuk ki, hanem inkább gyalog.

Ennek lett a vége egy óra gyaloglás sötétben, esőben, Maros sötét, kevéssé bizalomgerjesztő utcáin, persze a járdán hatalmas lyukak, persze belelépünk, és persze, hogy a cipőnk is tökig beázik. Egy órával később 150%os elkeseredettséggel, 90%os nedvességtartalommal futottunk be a buszpályaudvari MOL kútra, hogy vegyünk valami teát, és végre száraz helyen legyünk. Persze innen sem volt hová mennünk - azaz mégis, erről szól a következő, befejező rész.

 


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr652314038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.