Ha hiány az alvás

2010.04.27. 23:15

-Fordulj meg 'some - mondta egy hang neki, majd felébredt. Néhány pillanatig még az álom és a valóság határmezsgyéjén táncolt, ahogy az szokott általában lenni, ha az ember egy mély álomból ébred föl - főleg ha még rossz is. Bár szükség volt néhány pillanatra, három megállapítás azonnal ment. Egy: a díványon fekszik. Kettő: még bőven éjszaka van, a három lámpás odalenn pedig most is villog. Három: a megfordulás pillanatában észlelte, hogy nincs egyedül a nappaliban.

Azt hiszem már mindenkivel előfordult az, hogy nagyon fel akart ébredni egy rossz álomból, de nem sikerült neki. Jobb esetben az álom csak ment tovább, rosszabb esetben pedig azt hitte csak, hogy felébredt, de mint kiderült aztán, egymásba ágyazott álom-valóságokról volt szó csak, és ugyanúgy folytatódott a félelem. Itt vetném közbe azt is, hogy a legrosszabb az egészben az, hogy az álomban nem tudsz meghalni. Mondjuk persze ki is akarna, oké, de itt a lényeg az, hogy így viszont bármi gáz, thriller, suspense, rettegés is van, az csak akkor fog elmúlni, ha felébredsz, másképp örökké folytatódhat. És Johnny Handsome ebben a pillanatban azt kívánta, bárcsak most is álmodna.

A milliárd éves rettenet, mely még csillagok sötét ködébe veszve jött létre, mikor még a Naprendszer csak álom volt, és a Taori galaxis legnagyobb háborúja zajlott; ott állt (már ha ezt lehet állásnak nevezni, sokak szerint inkább fekvés, de még inkább pörgés volt az - noha mozgás nem kísérte) és nézett. Persze ebbe is bele lehetne kötni, hiszen nézni általában a szemünkkel szoktunk, neki (vagy inkább ennek) nem voltak szemei, de még feje sem - sokkal inkább a szörnyűség és az iszonyat századmély dögkútja volt az, amibe pillantva még a legerősebb lelkek is zokogásban törtek ki.

A fordulás a díványon inkább volt egy rémült araszolás miliméterről miliméterre, és közben vadul imádkozás minden evilági és földöntúli, keresztény és pogány istenhez, hogy csak a százada legyen annak igaz amit itt látott, mert már az is bőven elég ahhoz, hogy az élete hátralévő részét egy elmegyógyintézet magányos zárkájában töltse, ahol minden erejével azon lenne, hogy a fejét olyan erősen tudja a falba verni, hogy az egy érett dinnyéhez hasonlatosan szétomoljon a hófehérre vakolt felületen és vörös dinnye-velővel borítsa be annak egész felületét. A látvány mely szekundumról szekundumra fogadta annyira ősi és primitív volt, hogy inkább kívánt volna bármit, és lett volna bárhol, mintsem itt.

Az ősi szörnyűség szemmel láthatóan el volt foglalva valamivel, mely lehetett akár idézés vagy bármi más is; egy biztos: valamit művelt, melynek következményeképp egyre hidegebb és sötétebb lett a szobában. Emberi mércével a legsötétebb szín a mindent elnyelő fekete, de itt most létrejött a valóság szövétnekén egy olyan valószínűtlen szakadás, melybe beletekintve ezredéves koromfeketénél is ocsmányabb és embertelenebb titkokat látott, a szörnyű igazságát az ötödik és hatodik párhuzamos dimenziók megsemmisülésének, VI. Effen istentelen szertartásait, mely eredménye végül önmaga bukása, és saját húsának vég nélkül tartó marcangolása lett. Ott volt abban a résben minden, a Világok Igazsága, mely úgy vonzott élőt és nem élőt, ahogy semmilyen más emberi aggyal elképzelhető dolog nem tud vonzani.

Szorosra hunyta a szemét, és azt hajtogatta, hogy ez csak egy álom, de valahol érezte, hogy ez kevés lesz abban a helyzetben. Már bánta, hogy nem fordított régebben időt az okkult tanok megfigyelésére és alkalmazására, de erre valószínűleg többet nem is lesz szüksége. Mintha egy hasadás hallatszott volna, mint a függöny amikor leomlott, és bár csukott szemmel, de az a valószerűtlen, mégis tudat alatt biztosra vett érzése támadt, hogy zuhan egy szakadékba, mely az ókori Kairó hatalmas piramisainak elfeledett járatainál is mélyebben végződik. Tudta, hogy ez ellen, a testet öltött őrület ellen nem tud mit tenni, még szorosabbra hunyta tehát szemeit, és hagyta, hogy a végzet - bármi is legyen az - beteljesedjen.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr581957817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.