Azt hiszem ez alkalommal egy különlegességről számolhatok be a kedves olvasóimnak, hiszen akárhogy is nézem, erről a kajáról ebben a formában túl sok leírás nincs, én konkrétan eggyel sem találkoztam. Persze lehet asszociálni, hogy megfőzzük a krumplit, oszt úgy tovább; de lássuk be, nem az igazi. Így rusztikus, magyaros, és dekadens lendülettel int be a békát csigával megtöltő franciáknak, angoloknak, és mindenki másnak. Kolbász krumpliban, b+.

 

Szóval a recept alapvetően nagyapámé, aki mint kiderült erősen kísérletező jellegű volt főzőcskézés terén is. A legelső segédeszköz amit ehhez a remek kajához be kell, egy krumplifúró, egy hosszú pálcika, kis gyűrűvel a végén.Ez utóbbi szolgáltatja azt, hogy fúrás közben kis csigát gyárt a krumpli belsejéből. Piacon, Vásárcsarnokban simán beszerezhető. Kábé 9-12 közepes krumplira lesz szükségünk, a tepsi méretétől függően. Meghámozzuk, és mindegyik belsejébe, nagyjából szimmetrikusan fúrunk egy lyukat, a tekert részt pedig kihúzzuk, arra is szükségünk lesz!

Veszünk fél kiló darált húst, és összekeverjük egy nagy gerezd felaprított fokhagymával, egy nagy evőkanál piros paprikával, fél mokkáskanál őrölt köménnyel, és mehet bele még két kávéskanálnyi só is. Összedolgozzuk, és hagyjuk kicsit állni, tehát praktikus ezt a krumplival való foglalkozás előtt elvégezni.

Mihelyst megvan, zsírozzunk (!) ki egy tepsit, és a krumplikat kezdjük el megölteni a húsokkal. Nyugodtan nyomjuk teli, nem lesz belőle baj, majd pakolásszuk bele őket a tepsibe, mintha csak mi lennénk az új évezred városrendezési mérnökei. Ha ez kész, akkor mehetnek közé a csigakrumplik, valamint ha maradt még hús, nem rémülünk meg, hanem azokat henger formában is beledobjuk. Megsózzuk a bennlévő krumplikat, hiszen ők még nincsenek ízesítve, mehet rá egy két fej felvágott fokhagyma is, majd a legfontosabb: 20-30 deka zsírt is dobjunk mellé!

Ez két okból is kell, egyrészt, hogy ne száradjon ki, hiszen a sütés alatt kb. húszpercenként locsolgatni kell a krumplikat vele; másrészt pedig utólag zsíros kenyérrel mennyei. Ebben a pillanatban már a legfigyelmetlenebb olvasóink számára is világos lett: ez a recept nem a JATT50 program résztvevői számára készült sajnos, de azért természetesen egy kultúrált adagot ők is fogyaszthatnak belőle tömegeléskor.

180 fokon süssük nyolcvan percig, nekem ekkorra lett tökéletes. Onnan tudjuk a leginkább leellenőrizni, hogy jó-e, amikor megszúrjuk a krumplit, és az már puha (persze a húson is tesztelhetünk, ha maradt szabadon). Mint sok más magyar kaja, ez is talán még jobb az első vagy a második felmelegítéskor, úgyhogy ne féljünk nagy adagot csinálni, szeretni fogja mindenki. A Marton-Gerlei/Jancsa család receptjét olvasták, jó étvágyat!


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr751174701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.