Valami Amerika 2 filmkritika

2009.01.06. 12:00

A Valami Amerika második része egy jól sikerült, lendületes, valóban szórakoztató magyar vígjáték. Röviden: jó magyar vígjáték. Ilyet pedig nemigen írhattunk volna le új filmről az elmúlt tíz év során.

A Valami Amerikát, azaz az "első részt" sosem szerettem. Ennek legfőbb oka, hogy mindig is utáltam Pindroch Csaba irritáló pofáját és a sztori sem volt valami lenyűgöző. Innentől kezdve a poénokon sem voltam hajlandó nevetni - csakazértse. A film folytatása viszont jobban sikerült. Pindroch Csaba ugyan továbbra is irritáló, de ezúttal a film le tudott kötni annyira, hogy kevesebb időm maradjon elmerengeni azon, hogyan trancsíroznám szét kedvencem arcát egy másik dimenzióban...

A Valami Amerika 2. azért lett jobb az elsőnél, mert erősebb a történet, jók az új szereplők (az egyszem kivételről majd kicsit bővebben) és ezúttal a poénok is tényleg a helyükön vannak, végre lehet nevetni is. Hozzá kell persze tenni, hogy a fordulatok és vicces jelenetek jó része bőven kiszámítható, de szerencsére így is annyi van belőlük a filmben, hogy ez sem ejt csorbát az élvezhetőségén.

A keretsztori hasonló az első részéhez, csak most nem filmet, hanem színpadi musicalt rendez a csapat. Meglepő, de az East című fantáziamusical zenés, táncos jelenetei alatt annak ellenére nem érezzük magunkat kellemetlenül, hogy igazán szeretnénk, hiszen ez mégiscsak egy ciki színpadi musical. Ami aztán mégsem ciki, még számunkra sem. Jópont jár érte.

Ahogy a szereplőgárda bővítéséért is. Az eredeti karakterek nem változtak, kapunk viszont melléjük egy nagymellű tánctanárnőt, néhány alvilági figurát, az egész Tankcsapdát és plusz főszereplőként a maffiavezér lányát. Utóbbi azért érdemel külön említést, mert a legtöbb internetes portál kritikája bekezdéseken keresztül ajnározza a gimiskorú csajt alakító Tompos Kátyát. Nos, ennek legfőbb oka az lehet, hogy az írott sajtóban (online média ide vagy oda) zömmel még mindig olyan, tornából felmentett aberrált szerencsétlenek dolgoznak, akik azonnal buzgó gerjedelemre ébrednek, amint egy Lendvai Ildikónál valamivel csinosabb és helyesebb (és nem utolsósorban fiatalabb) nő tűnik fel monitoruk képernyőjén. Így Tompos Kátyába is gyorsan szerelmesek lettek, bocsássuk meg nekik.

Tompos Kátya egyébként helyes lány, de annyira azért nem, és egy jobb gimis manapság minimum így néz ki. Úgyhogy ezzel olyan embert nem vesz le a lábáról, aki naponta közlekedik a városban - és akár egy nőt is látott már közelről életében. Maradna tehát a színészi játék, de ebben értékelhetetlent nyújt a Kátya lány. A gimis szűzkislány szerepében teljesen hiteltelen, talán csak a musicalrészekben (ami ugye szerep a szerepben) mondható dögösnek az alakítása, ez viszont csak néhány perc a filmben. Mentségére legyen mondva, hogy a köré írt sztori (MAJOR SPOILER AHEAD: szűzessége elvesztése) önmagában is a film legbénább vonulatát és jelenetét adja.

Egyébként előfordulhat az is, hogy Tompos Kátya sztárolásának oka a színésznő nevében keresendő, ami véletlenül sem Katalin, hanem Kátya. Néha az az érzésem, hogy minél lehetetlenebb és idegenebb hangzású karaktersor szerepel a stáblistán, annál nagyobb sztár lehet valakiből Magyarországon. Jelen esetben ráadásul művésznévről van csak szó, Tompos Kátyának ugyanis Katalin a keresztneve, úgyhogy ez még rosszabb verzió. Úgy gondolta őkelme, hogy ha Oroszlán Szonjának bejött a különleges név, majd neki is sikerül. Lehet, hogy bejött neki, bár Pikali Gerda az örök kivétel, neki csak a TV2 reggeli műsorába sikerült betörnie annak idején.

Na de ezzel már én is megírtam a magam három bekezdését Tompos Kátyáról, jöhet az index címlap! Viszont mivel maradok az utolsóéjjelen, leírom még, hogy a tánctanárt alakító Lucia Brawley ezúttal nem igazán játszik, csak domborít, de azt ügyesen. Neki igazi szerepe a méltatlanul megbukott, egészen kiváló filmdrámában, a szintén Herendi Gábor által rendezett Lorában volt. Ez most csak jutalomjáték számára, amivel legalább kis hazánkban híres lehet, ha már a Lorával nem sikerült. Hiába, az igazi értéket hordozó igényes filmek vetítésére nem ülnek be kopaszra borotvált, napszemüveges, agyonszolizott élőlények a nőikkel. A Valami Amerika 2.-re viszont igen, és kivételesen én is azt tanácsolom olvasóinknak, hogy ebben az egyben kövessék őket, mert nem fognak csalódni.


A bejegyzés trackback címe:

https://utolsoejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr201174664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

speed · http://azutolsoejjel.hu 2009.01.06. 12:58:27

Sztem T.K.-ra a fentebb emlitetteken kivul azért is buknak, mert a szerepeben ketsegkivul aranyos, mas kerdes, h 83as szuletessel lehet h nem kisgimist kene jatszania (mondjuk ránézésre siman elment annak is, hehe). Amirol meg nem irtal, az a filmzene: az OST album fele simán jó (mas kerdes h a masik fele meg kalap fos, toth gabi meg csipa OMGWTF), és teljesen okés hangzasu és szovegu dalok vannak rajta a kitalalt musicalbol (is). A spoilert meg fehéreztem, sztem így még faszább =D Na megyek vissza tanulni.